hir.htmlTEXTMOSS.ije hir.html

Ide várunk bármilyen hírt a valahai Krassó féle londoni szabadsajtóiroda szellemében, bárhonnan. Olyat is, amit nem, vagy nagyon nehezen lehet/ne ellenôrizni. Amint más ügyekben is, kénytelenek vagyunk a magunk képességeire hagyatkozni annak megítélésében, hogy mi mit ér, mennyire 'igaz'.



Subject: RUSAIT A TETÕCSEREPEK KÖZT RÁNGATTÁK KI HÁZÁNAK PADLÁSÁRÓL
Date: 30 Nov 2003 10:59:02 -0000
From: Rusai Z."László" <rusail@nexus.hu>
 
RUSAIT A TETÕZETET MEGBONTVA RÁNGATTÁK KI HÁZÁNAK PADLÁSÁRÓL

Ismét megjelent a kényszerkezelõ kommandó az egyoldalú jogi lépésekkel gyámság alá kényszerített
hatvani nemzeti ellenálló, Rusai László házánál, miután egy ingatlanját már önkényesen áruba bocsájtották.
Nem távoztak üres kézzel, miután a háziorvost is kivezénylték a helyszínre.

Drámai körülmények között erõszakkal szállították hatvani lakásából Rusai Lászlót ismét kényszerkezelésre
(pszichobörtönébe).

2003.november 30-án, azaz vasárnap - 9 óra tájban a tûzoltókat kivezényelték, kibontatták a tetõt és
úgy rángatták ki az õt levadászó helyi karhatalom elõl a padlásra menekülõ Rusai Lászlót hatvani házából,
majd erõszakkal elszállították a gyöngyösi kórház idegosztályára. A rendõrséget-mentõket-tûzoltóságot
felvonultató akcióhoz a helyszínre citálták Dr.Csiszár András háziorvost is, aki vélhetõen együttmûködött a
Rusait levadászó kommandóval. (Nem tudunk arról, hogy ellenállt volna, nyilván mint együttmûködõ
tartózkodott a helyszínen. A részletek kiderítése folyamatban.) Az önkényesen Rusai László fölé gyámul
kinevezett tapasztalt gondnok (=megbízható emberük, Baranyiné) hangoztatta, hogy Rusait el fogja
vitetni, s az elhurcolás elõtt (?) állítólag be is jelentette, hogy gyámoltja állapota rosszabbodott ­ amit
cáfolnak a Bizottságunk által az elõzõ este Rusait meglátogató barátok, tanúk. (Továbbá cáfoljuk a magunk
részérõl is, mivel a behurcolás utáni órákban sikerült vele telefonkapcsolatot teremteni gyöngyösi
pszichobörtönében, ahol a körülményekhez képest szorongva de tiszta tudattal válaszolt kérdéseinkre). A
héten Rusai László élettársa két ízben is járt bent az önkormányzatnál, utóbb pénteken azzal a céllal, hogy
több éves élettársi kapcsolatukat jognyilatkozattal hitelesítsék (amire ez már a sokadik kísérletük, mivel
sorozatosan megtagadták az élettársi viszony rögzítését). Továbbá: az önkormányzat önkényesen eladta
R.L. ingatlanját -az eladást ügyvédje, dr.Gaudi-Nagy Tamás jogi úton támadja- és a befolyt 2,5 M Ft-ot
zárolták, az édesanyjának azt a gúnyolódó választ adták: Mit akar a pénzzel? Úgyis elvitetjük a fiát, ott a
sárga házban meg mit tud a pénzzel kezdeni??.

Rusai László nemzeti mártír, és a helyi MSZP-s hatalom érzékenységét a puszta ottléte is sérti.
Gyámságot mondattak ki rá, házát eladták, és most elhurcolták otthonából a gyöngyösi idegosztály falai
közé: a helyi (és országos!) vörösök gyõztek. A következõ várható lépés a kényszerkezelés folytatása.
Szó sincs arról, hogy Rusai közveszélyes magatartást tanúsított volna: otthonában tartózkodott, ágyában
pihent, amikor rátörtek, s csak annyi egérutat tudott nyerni, hogy a padlásra meneküljön. A tûzoltós
elhurcolási eset vasárnap 11.30-kor jutott a Rusai Vészbizottság tudomására.

Tiltakozunk Rusai László durva, alapjogait sértõ meghurcolása ellen! Követeljük jogai tiszteletben tartását
­ szállítsák vissza otthonába, ahonnét elhurcolták, azaz a gyöngyösi kórházból hatvani otthonába! RUSAI
VÉSZBIZOTTSÁG (E: rusail@nexus.hu vagy hatvanhegy@freemail.hu, mobil: 06205736068, honlap:
www.nexus.hu/rusail)



AGGÁLYMENTES JOGFOSZTÁS?

F. év i. 16-án kelt ítéletében a Heves Megyei Bíróság Rusai László
totális gyámságát kimondó döntésének indokolásában nem rejti véka
alá saját aggálymentességét:

(A másodfokú bíróság)az igazságügyi elmeorvos-szakértõ
vonatkozásábanaggályt nem észlelt.

Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy a megfellebbezhetetlen ?azaz
másodfokú- bíróság számára nem aggályos az, hogy egy úgynevezett
elmeorvos az 1986-os kommunista hatalomnak igen tetszõen
elektrosokknak veti alá azt a verespéteri módon önépítõ Rusai Lászlót,
aki fel mer szólalni 1956 igazságáért egy megszállt ország MSZMP-nek
bokázó városában (a jelölõgyûlésen).

Az ítélet indokolásából megállapítható, hogy a másodfok mellõzte az
alperes Rusai László védekezésének érdemi kivizsgálását, nem
folytatott le minden oldalú és újabb bizonyítási mozzanatokat
tartalmazó bizonyítást, azaz döntése csak formális volt, jóváhagyta,
amit helyi szinten az szt. ügynökök és a koholmány-gyártó ügynökök
produkáltak.

A bíróság szabad utat ad a Rusait eltaposni, vagyonára kezüket
rátenni akaró illetõknek.

Consummatum est?

M.Sz.I./Rusai Vészbizottság, 2003.okt.2-án.



HAGYJÁK ABBA RUSAI KÉNYSZERKEZELÉSÉT!

Tényállás: az RB-68-88 rendõrkocsival közlekedõ rendõrjárõr
segédletével mentõsök jelennek meg a hatvani nemzeti ellenálló,
népmûvelõ, költõ házában pénteki napon (2003. szept.5) reggel 6-
kor, és kényszerkezelésre beszállítják  Rusai Lászlót a gyöngyösi
kórház ideg-elmeosztályára, ahol azonnal leinjekciózzák (vélhetõen
Haloperidol deconat-tal, de ezt a beteggel nem közlik), és ezzel
sikeresen "kiütik;", "lekáózzák". A kényszerintézkedéses
pszichobörtönbe zárást, durva  emberjogsértést, nem akadályozza
meg senki, utólag sem a folyamatos zárt intézetben tartást. Rusai
élettársa és barátai 2 ügyvédet is megpróbálnak mozgósítani,
eredménytelenül. Október 1-én újabb injekció beadására készülnek,
hogy alaposan lezsibbasztott (szedált) állapotba kerüljön, mire
kiengedik.

Az önkényesen kinevezett, alig leplezetten Rusai vagyonára utazó
gondnok eladásra hirdeti Rusai ingatlanját, amelyet Rusai László nem
akar eladni.

Az utcában lakó egykor Rusai ellen aktívan bevetett vörös ügynök
hozzátartozója nyíltan kijelenti, hogy rá fogja tenni a kezét arra a
házra, amelyben Rusai idõs édesanyja lakik úgy, hogy elviteti az idõs
asszonyt is zárt intézetbe. Ugyanez a személy telefonon érdeklõdik a
kiszemelt zárt intézet igazgatójánál, hogy mikor viszik már oda
Rusaiékat.

Elõzmények: Rusai Lászlót a kommunista rezsimben, (izgatás ügybeni
letartóztatását követõen) politikai nyomásra keletkezett kétes értékû,
megrendelésre készült elmeorvosi szakvéleményekre hivatkozva 1986
óta kb. évente 2-3-szor minden évben behurcolják kényszerkezeléssel.
1986-ban agyába áramot vezetett Béla Árpád orvosnak nevezett
pszicho-ÁVÓs, aki a mai napig egyik fõ munkaereje a nevezett
gyöngyösi kórházi osztálynak.

1996-ban az addig egyénileg tevékenykedõ barátok megalakítják
a "Rusai Vészbizottság" elnevezésû jogvédõ csoportot Rusai László
lábbal tiport alapvetõ emberi jogainak megvédelmezésére.
Számtalanszor fordulnak hatóságokhoz, ombudsmanhoz, a legnagyobb
eredmény, hogy a Strasbourgi Emberjogi Bíróság vizsgálatot kezd az
ügyben. Egy ismert ötvenhatos lépéseket tett arra, hogy kiszabadítsa
ebbõl a jogi helyzetbõl. Ki is utaltak részére egy lakást az
ötvenhatosok rákosszentmihályi (Bp.) lakótelepén.

2001. nyarán történt behurcolásakor Rusai László védelmére nyílt
levélben fordul a Rusai Vészbizottság az Orbán-kormányhoz, Orbán
Viktorhoz és Harrach szociális, Gól EÜ miniszterhez, értékelhetõ válasz
nélkül a Blikk az ügyben értesített és felkészült újságíróval  megíratja
a nagy sztorit a fióknak (Cs.G.). Utóbb Mikola István miniszter
irányítása alatt a minisztérium kivizsgálja és mindenben rendben találja
a Rusaival szemben alkalmazott orvosi kényszerintézkedéseket.

AZ édesanyját ugyanaz az érdekcsoport rábírta arra, hogy saját fiát
súlyos nemi bûncselekmény koholt vádjával jelentse fel. AZ idõs
asszony megtette, majd késõbb visszavonta a feljelentést. A megyei
lappal meg is íratták rágalmazó cikkben ténynek beállítva a rágalmakat.
Rusai rágalmazás pert indított a bíróságon az újság ellen. A
rokkantnyugdíjas jövedelmén tengõdõ Rusait az önkormányzat súlyos
tízezres pénzbírsággal sújtja állítólagos szemetelése miatt úgy, hogy
ráfogták mások által odahordott lomok utcán hagyását. (L.a sajtóban
megjelent "Rusai László háborúi" c. cikket.) Részeges feljelentõje
(HCs.), aki garázda támadást intézett Rusai háza ellen, bezúzva
ablaküvegeit, az önkormányzat értékes pillére volt, támadását a
rendõrség jegyzõkönyvezte, de elsimították. Rusait 2001-ben független
szakértõ vizsgálta és azt a véleményt adta, hogy nem szorul
beavatkozásra. Ezt a szakvéleményt a hatvani bíróságra
beterjesztették, s az a bíróság- mégis, Rusai távollétében
súlyosbította az egyszer már enyhített gyámság alá helyezõ döntését.
Az egész eljárásban az érintett Rusai Lászlót a bíróság személyesen
egyszer sem hallgatta meg, és fenntartás nélkül fogadta el a Rusai
ellen 1986 óta gyártott, kádári apparátus által megrendelt
szakvéleményeket.

KÖVETLJÜK, HOGY HAGYJÁK ABBA Rusai László kényszerkezelését!
Tiltakozunk az injekciózás folytatása ellen!
Jelöljék ki gondnokul a róla gondoskodni kívánó élettársát, és
szüntessék meg a jelenleg javait idegen kézre játszó, önkényesen
kijelölt gondnokát!

Hatvan-Budapest-Baja-Tapolca, 2003-09-29.
Rusai Vészbizottság
(6501 Pf.248)
2003 október



Subject: [hunsor] Fw: HAGYJ¡K ABBA RUSAI KNYSZERKEZELST!
Date: Wed, 1 Oct 2003 13:35:49 +0200
From: KincsesnÈ <kincsesne@mail.datanet.hu>

Tegnap SMS-t is kaptam: MA félholtra injekciózzák Rusait Gyöngyösön, - oda
vitték Hatvanból.
Tenni kellene valamit, hogy ilyesmi ne történhessen meg, de én nem tudom, mi
mást tehetek, mint hogy most továbbítom az üzenetet.
Ha elgondolom, hogy akármelyikünkkel megtehetik, - és az emberek oda sem
figyelnek...!
KSM


Ezt a kis feljegyzést barátaimnak küldöm, ill. azoknak, akikkel egy táborba tartozom.
(Aki netán regálni óhajtana, címem: 6501 Baja, Pf.:248, email: szabparl@tar.hu )
Üdv.Keszthelyi Zsolt
Kelt Baján, 2003-01-17

§ - ?

RABÓCZKY

Egy dagadtra "alakított" arcú nemzetnek kiáltom
 

Az az ember,

aki engem

'nyolcvanhétben

-csak könnyedén-

halálraítélt,

legfelsõbb bírói posztra

mára már megért.

Az EI-72-00 sz. elítélt.





Jegyzet: Alig pár napja olvastam a MN-ben és hallottam a rádióban az "örvendetes" hírt, beharangozást (elõzetes,
elõrejelzõ-sulykoló-elfogadtató-propaganda híradást) (mármint azt, hogy R.Edét erre szemelték ki és a fõméltóságok várhatóan õt fogják kinevezni; az ítéletemet 1987.áprilisában mondta ki annak ellenére, hogy dr.Pákh Tibor a hallgatóságban felszólalt és még oda is kiáltott nekik ítélethozatalra kivonulásukkor, hogy "Ne küldjék börtönbe ezt a derék magyar fiút!". Dr. Hildebrandt Róbert által elsõ fokon hozott 3 év börtön ítéletet 6 hónappal csökkentette. Pákhot is és a védekezésemben ill. az utolsó szó jogán tartott beszédemben félbeszakítva figyelmeztetett arra, hogy joga van újabb ítélettel sújtani, ha nem megfelelõen beszélünk. A tárgyalóterembe barátaim és a szimpatizánsok jelentõs részét nem engedték be, Kiszely Károlyt a földön húzva vonszolták ki az épületbõl. Az ügyvédem, D. L. mindezt elkendõzte, pedig rákérdeztem, megtett-e mindent azért, hogy mindenki bejuthasson a tárgyalóterembe. Két önálló döntésem volt akkor hátra az életben, mindkettõt sikerrel végrehajtottam: kimondani, hogy ez a rendszer az, aki Jerzy Popieluszkot -és N.I-t- meggyilkolta(tta), illetve hogy a tárgyalóterembe lépés elõtt leadtam a kéthónapi elõzetes fogságban viselt saját civil ruhámat és immár rabruhában voltam. Ugyanez ez ügyvéd még azzal is "vigasztalt" az ítélet után, hogy a legkeményebb bûnözõk közé fognak vinni letölteni. Ez nem így lett, "csak középnehéz fiúk" közé kerültem, nem lettem politikai státusú fogoly, az Amnesty-féle nemzetközi színjáték ellenére; ennek kiharcolását nem mertem megkockáztatni, mert attól tartottam, hogy a Petõiván-apukák a Losonczy Géza- és Pákh-féle kezeléssel a kényszertáplálás során megkínoznak vagy halálra kínoznak. Nyugodtan megtehették volna. Ha nem döntenek úgy, hogy "jó magaviseletû elítéltnek" minõsítsenek, akkor nem 1989 januárjában szabadulok, hanem még a börtönükben lettem volna s nem a Hõsök terén pl. júniusban is még.)

--VÉGE--


ETIKAI MEGÚJULÁSRA VÁRÓ TÖMEGEK ÉS KÖZVÉLEMÉNYFORMÁLÓK!

"UNYLAND+VILÁGBÉKE" VAGY...?

(UNY IMD No.2003/WP/ULor)

Sürgõsen -a Bush-féle háborús készülõdés miatt különösen- elõkelõ helyen kellene szerepelnie a köv.békepártoló kezdeményezésnek, amelynek komoly elõzménye, elõtörténete is van: 2001 augusztusában a politika- és kultúra történetében valóban páratlan eseményt rendezett az UNY NGO nevû, stockholmi központú civil szervezet: minden nemzettõl -a magyartól is!- a saját civil nevében bocsánatot kért a történelem kezdete óta az adott nemzet ellen elkövetett bûnökért!

Ez nem egyszeri esemény volt, hanem egy folyamat, egy etikai világmozgalom beindítása, amelynek kialakulóban van a szertartásrendje, és nagyon komoly elvi, elméleti és gyakorlati alapvetés már készen áll a tapasztalt jogász és alapító fõtitkár (aki 1942-ben Budapesten alapította meg a United Nations of Yoga-t, a Jóga Egyesült Nemzetei-t) munkája nyomán, az általa nemrégiben kibocsátott nyíltlevél-füzérében, ami egyúttal az UNY 60 éves tevékenységének összefoglaló jelentése is. Annyit elõzetesként: ez az etikai kiindulású projekt ugyan szellemi síkon közelíti meg a nemzeteket és egymásközti harmóniájuk kérdését, az általa felvázolt nagyon nagyszabású, világméretû projekt-együttes új dimenziót nyithat a világgazdaságban is, ha abba be tudnak és akarnak kapcsolódni a világgazdaság és a világpolitika megfelelõ és jelentõs tényezõi, tervezõ központjaikkal, szakértõikkel - ugyanakkor ez egy olyan újszerû elképzelés, hogy egyszersmind a tömegekre is szükség van - mert a szenvedõ, "megváltásra" váró (akár idézõjelesen akár idézõjelmentesen értelmezett megváltásra) tömegek oldaláról jelentkezhet a valódi igény és készség, a gyakorlati erõ, míg a vezetõk inkább az elmélet oldaláról indulnának, s közös sikerük lehetne, az UNY-projektek (az ún. "UNYLAND"-eszme) beindításával és megvalósításával, az óhajtott és konkrétan kitûzött cél: a tartós világbéke, világszabadság, a nemzetek harmóniája és prosperitása, felvirágzása.

 Mindezek miatt kérjük Önt, tekintse át az UNY NGO közelmúltban összeállított, egységet képezõ nyílt leveleit, és kapcsolódjék be az "UNYLAND"-eszme megismertetésébe és valóra váltásába.

Az UNY NGO nyílt levele az emberiséghez és 60 éves jelentése az interneten: www.nexus.hu/uny-sum (Egyelõre csak angol nyelven)

 Az UNYLAND-hoz még kacsolódó honlapok: www.nexus.hu/unyngo ill. www.tar.hu/uny-domo

(Forrás: UNY IMD, Int'l Maj.Dept.-cím a megadott webhelyeken)

IDÉZET A HONLAPOKRÓL:

(c) Az UNY NGO, mint véleményezõ, javaslattevõ, alapozó és mûködtetõ civil szervezet:semleges álláspontjának megfelelõen: politikamentes, profitmentes önzetlenséggel, minden ellenszolgáltatás nélkül civil szervezetként szolgálja az Egyesült NEMZETek 189 tagállama világszabadság- és világbéke-missziós, EMBERT-felkaroló érdekét.

(d) Az UNY NGO:

a nevelés, oktatás, kultúra, tudomány, gazdaság és a társadalom, valamint a politika történelmében az elsõ civil szervezet, amely a katonai hadfelszerelési ipar, a katonai laktanyák, a katonai hadianyag, a katonai létszámállomány sikeres és végleges leszerelése végett azt követeli, hogy a NEMZETek, népek, országok, államok mindenekelõtt indítsák be (hozzák létre és tegyék maradandóvá) a LELKI LESZERELÉST.

(e) Ha ugyanis az UNY NGO által megindított CIVIL LELKI LESZERELÉS a NEMZETek, népek, országok, államok lelkében az évezredek óta dúló egymás elleni szenvedélyes  gyûlölködést közömbösíteni tudja, akkor az oki terápiával, a háborút kiváltó okot megszüntetõ LELKI MÓDSZERÛ LESZERELÉS segítségével: a civil LELKEKEN s a civil NEMZETEKEN belül: és a civil LELKEK valamint a civil NEMZETEK KÖZÖTT: végre bekövetkezik az OKOZAT: a KÖVETKEZMÉNY felszámolása is.

(f) Bekövetkezik a katonai leszerelés,-véglegesítõdik: az annyira s hõn óhajtott - bárminõ háborús konfliktust megakadályozó TELJES LESZERELÉS.

(g) Az UNY NGO által megindított, elindított civil LELKI LESZERELÉS s 247 évig tartó folyamata: semmi mást nem tett, mint, hogy az 1945. évi, UNESCO által közhírré tett KINYILATKOZTATÁS
LEGHATÉKONYABB GYAKORLATÁT TEREMTI, TEREMTETTE MEG.

(h) Az UNESCO ugyanis a következõ alaptétel kinyilvánításával építette ki a világbéke járható útját:

"Mivel a háborúk a lelkekben keletkeznek, ezért a békének is a lelkekben kell védelmet
emelni."


Hogyan Tovább a Duna Ügyében?!

2001 Szeptember 7-en az alabbi, nekem es Cseh Sandor kepviselo urnak cimzett
levelet kaptam Palos Laszlotol:

Date:   01-09-07 16:40:13 EDT
From:   rgreen@mail.datanet.hu (palos)
To: HungLobby@aol.com
CC: sandor.cseh@fglen.parlament.hu

Kedves Bela, es Sandor

A Szigetkoz veszelyben van, es ezt a veszelyt reszben az okozza, hogy a
fenekkuszobbel megemelt vizszint a Dunakiliti duzzaszto igenybevetelevel
lehetoseget ad arra, hogy a fomedertol elzart agrendszerben a kisvizhozamu
idoszakban is legyen elegendo viz.

Ez a veszely talan meg az okologiainal is nagyobb, hiszen elobb vagy utobb
kivasaroljak a Szigetkozt az osztrakok.

Kerdesem, most mi a teendo?

Udvozlettel:
Palos Laszlo

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Kedves Laszlo!

A nehai Pannon Tenger deltajabol, - mely termeszetes allapotaban arvizi
terseg es a vilag 80 olyan elolenyet hozta letre, melyek mashol a vilagon
sehol nem leteznek - duzzasztott posvanyt formalni okologiai bun is, mert
megoli e (a Rioi Szerzodes ertelmeben vedett) fajokat.

Kerdezed mi a teendo? Nagyon egyszeru: A magyar medianak KOTELESSEGE LENNE felvilagositani a magyar nepet az alabbiakrol, mert, ha ez megtortenne es
megmozdulna a magyar kozvelemeny (mint tette 1992-ben mikor 643-an
atgyalogoltunk Dunacsunyra es odafekudtunk a szlovak teherautok/bulldozerek
ele) ugy ma mar sikeresek lennenk. Szoval hol is allunk, min is mulik, hogy
letrejojjon a "masodik hagai kor?"

Az International Rivers Network, Greenpeace, World Wildlife Fund, Natural
Resource Defense Council es olyan szemelyek, mint a Kiegyezesi Tervet
kidolgozo Debbie Moore (ma az ENSZ "World Commission on Dams"-ben kepviseli
Amerikat, Brian Dunkiel kornyezetvedo ugyved es sokan masok keszen allanak,
hogy Strasburgban, az Europa Birosagon pert inditsanak a nemzetkozi NGOk
neveben, kovetelve (az 1:1-re vegzodo elso hagai kor utan) a masodik hagai
kort, mely most mar a Kiegyezesi Terv alapjan visszaterelne a Dunat a
termeszetes medrebe. Nos, ha igy van, akkor mire varunk?

A strasburgi Birosag kikotese, hogy csak akkor fordulhatnak maganszemelyek
nemzetkozi kerdesben ehhez a forumhoz, ha az erintett orszagokban mar minden
jogi lehetoseget kimeritettek. Nos, Magyarorszagon ezidaig meg nem
meritettunk ki minden jogi lehetoseget, mert az Alkotmany Birosag NEM
UTASITOTTA EL BEADVANYUNKAT, hanem "ul azon". Ugyvedunk (Szentmartony
Kristof) mar kozel egy eve elkeszitette a beadvanyt (melyet Cseh Sandor
fuggetlen kepviselo ur irt ala), de (mivel az allam-hatalom es a birosagok
ugylatszik meg mindig nem teljesen fuggetlenek) az AB a mai napig nem
targyalta azt. Mi ennek az oka?

Harom oka is van:

Az elso kulpolitikai, en altalaban ugy beszelek arrol, hogy a "Martonyi
faktor". Ez abbol a felfogasbol adodik, hogy a "szomszedokkal valo beke"
biztositja a zold lampat az EU-ba vezeto uton es ezert erdemes mindent
felaldozni, meg a hatarfolyot is, meg a Rioi Szerzodes megserteset, a
Szigetkoz okologiajat is. Ehhez a felfogashoz tartozik az ( a szamomra
elfogadhatatlan es felelotlen velemeny is), hogy a csallokozi felszinre
epitett, betonozott oldalcsatorna "ugyis szetesik" es akkor a Duna magatol,
minden birosagi beavatkozas nelkul "hazater"!

A masodik faktort es a "Szenasi faktornak" nevezem. Szenasi Gyorgy (az
1956-os veszugyesz fia) a magyar Duna-delegacio vezeto jogasza. O akadalyozta
meg 1997-ben, hogy Hagaban a Birosagnak atadjuk (az 52 nyugati szakerto altal
kidolgozott) Kiegyezesi Tervet es o volt az is, aki, amikor 1997 marcius
26-an delutan 2:30-ra a Nemzetkozi Press Kozpontba (Lange Poten 10) a
Kiegyezesi Tervet ismerteto sajtokonferenciat rendeztunk, akkor o, percre
ugyanerre az idopontra osszehivta a magyar sajtot a magyar kovetsegre. Mint a
Duna eltereleset tamogato Horn Gyulanak es kormanyanak kepviseloje, igy erte
el Szenasi azt, hogy a vilagsajto megismerte a Kiegyezesi Tervet, de a magyar
sajto/media nem! Szenasi MA IS A MAGYAR Duna-delegacio kulcs tagja, Szekely
Laszlot o iranyitja es Szenasi levaltasa elott en nem is remelek valtozast.

A harmadik faktor a magyar sajto/medi szerepe: Sajnos, a magyar media szamara
89-ben a Duna ugye csak "feszitovas" volt a komcsik megbuktatasara, kesobb
neha irtak arrol ilyen vagy olyan "part-szempontbol", de valojaban a
Szigetkoz jovoje, a nehai Pannon tenger deltajanak elovilaga vagy a
Kiegyezesi Terv, soha nem erdekelte a magyar riportereket es igy persze a
magyar kozvelemeny is teljesen tajekozatlan.

Osszefoglalva tehat a "hogyan tovabb?" kerdesedre adando valaszom lenyeget:
Az Alkotmany Birosagnak azonnal napirendre kellene vennie beadvanyunkat,
Szenasi Gyorgyot azonnal el kellene tavolitani a magyar Duna-delegaciobol es
a magyar sajtonak pedig ismertetnie kellene a Kiegyezesi Tervet, melyet eddig
EGYEDUL a Kodolanyi Gyula szerkesztette Magyar Szemle (1999 juniusi szama,
VIII. evfolyam, 5-6 szam) ismertetett.

Szeretettel koszont, Liptak Bela


Ügynökök hálójában
Vasárnapi újság 2001. június 17.

Zsille Zoltán, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, tehát egykori kollégája írta Krassó György 1991-ben bekövetkezett halálakor: "Ha egy ilyen ember hagy el minket, nem csak az élet lesz szegényebb és sivárabb, meghalnunk is szomorúbb lesz ezután () Mert te Gyuri, soha nem engedtél az 56-ból, és bármikor és bármiben, de a magyar ügyben nem ismertél tréfát. Zseniális voltál az okosak között, vakmerô a higgadtak között, álmodozó, romantikus a földhöz ragadtak között, elkötelezett atárgyilagosak között, nem zabolázható a párt, a pártok fegyelmére kötöttek között, forradalmár a nyugira intô, saját karrierjükön kívül soha még semmit el nem érô reálpolitikusok között." Krassó György 1956. utáni hányattatásáról, az ôt üldözô ördögi gépezetrôl Lakatos Pál interjúját hallják.

Lakatos Pál: Furcsa jubileumra emlékezünk most Modor Ádám történészkutatóval, az egykori
szamizdatkiadóval. Húsz éve rendelték el dr. Krassó György ellen a megfigyelést, húsz éve uszították rá az akkori vérebeket, az akkori ügynököcskéket. Ön azt mondja, hogy az ügynökök tevékenysége és az ügynököket mozgatók tevékenysége kergette Krassó Györgyöt a halálba, jutatta el az infarktusokig.

Modor Ádám : Annyi pontosítást tennék, hogy a bizalmas nyomozást rendelték el húsz évvel ezelôtt. Krassó György, akit 1956 ôszén-telén ôrizetbe vett a rendôrség, és szovjet és magyar kihallgató tisztek hallgatták ki, majd elítélték hosszú börtönbüntetésre, attól a perctôl kezdve, ahogy kiszabadult a börtönbôl, haláláig szinte a szervek látókörében volt,
folyamatosan gyijtötték róla az információt, folyamatosan megfigyelték, a környezetében ez idô alatt is voltak ügynökök, akik jelentettek róla, és úgynevezett figyelô dossziét vezettek róla. Ami változás történt húsz évvel ezelôtt, pontosabban 1981. április 8-án, az az, hogy a BM III/III-as 3.A. alosztálya ezen a napon egy határozatban Krassó Györgyöt bizalmas nyomozás alá vonta.

Lakatos Pál: Ez egy titkos határozat volt, amely a következôképen szól: "Dr. Krassó György szélesköri kül- és belföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aktív tagja a belsô ellenzéknek. Szerkesztôje és terjesztôje a Napló címû ellenséges szöveggyijteménynek, támogatója az általuk létrehozott házi egyetemnek és a SZETA szervezetnek. Részt vesz a nyugati szamizdat irodalom terjesztésében, ellenséges anyagok illegális úton történô kijuttatásában." Arra kérem önt, hogy a Lidi személyi dossziét, ami Krassó Györgyre vonatkozik, nyissuk föl!

Modor Ádám: A Történeti Hivatalban található egy 13 dokumentumkötetbôl álló, több ezer oldalra rúgó irategyüttes, a fedôlapjára Lidi fedônevi célszemély neve van írva, ez volt a fedôneve dr. Krassó Györgynek. Ebben összegyijtötték az elsô 4-5 kötetben a '81-et megelôzô olyan információkat, amikrôl úgy gondolta a titkosrendôrség akkori vezetése, hogy felhasználható Krassó György ellen a '80-as években. Itt visszautalnak a börtönbüntetéseire, illetve teljes kapcsolatrendszerére, ami a BM tudomására jutott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha egy ember találkozott egy házibulin, ahol jelen volt egy vagy két, vagy több ügynök Krassó Györggyel, és mondjuk hosszabban elbeszélgettek, s politikai témákat is érintettek, akkor az akkori titkosrendôrség ezt a személyt priorálta, a nyilvántartásaiban ellenôrizte, és ennek az ellenôrzésnek a dokumentumait beletették a Lidi személyi dossziéba, mint Krassó György kapcsolatát. És ha úgy ítélte meg a titkosrendôrség, hogy fontos kapcsolat, akkor elképzelhetô, hogy elrendelték ennek a személynek - csupán azért, mert Krassó Györggyel kapcsolatba került - a telefonlehallgatását, elrendelték, hogy amennyiben útlevéllel elhagyja az országot, fokozott vámellenôrzést tartsanak nála, nehogy valamilyen anyagot kijuttasson külföldre, illetve leveleit ellenôrizték, felbontották, elolvasták. Bizonyos esetekben erre s vannak dokumentumok a Lidi dossziéban; visszatartották, tehát nem jutott el a levél a feladótól a címzettig.

Lakatos Pál: Legnagyobb bine volt Krassó Györgynek az, hogy nyíltan vállalta 1956 forradalmiságát, ugyanakkor pedig létrehozta a Magyar Október Kiadót és a kiadón keresztül a Kádár-rendszernek nem tetszô könyvek nyilvánosságra hozatalát tervezte, és sokat közülük nyilvánosságra is hozott.

Modor Ádám: Nagyon érdekes összefüggést találtam a Lidi dossziéban. Alaposan dokumentálta az egykori titkosrendôrség azokat az ellentéteket és feszültségeket, amik Krassó György és az akkor magát demokratikus ellenzéknek tartó társaság között a különbözô akciók során és a különbözô elképzelések között feszültek. Amit ön elsôként említett, az '56-ra való nyilvános megemlékezés, amit úgy kell elképzelni, hogy nagyobb társaság elôtt egy magánlakáson hangzottak el Krassó György szavai, ez 1981. októberében történt. Ebben a társaságban ott vannak az ügynökök, akik részletes jelentést készítenek, hogy mit mondott Krassó György, kik vettek részt az összejövetelen, mennyi ideig tartott. Ez a hétfôi szabadegyetem keretében történt. Fô hallgatósága az akkori egyetemi ifjúság körébôl került ki, illetve fiatal társadalomtudomány iránt érdeklôdô értelmiségiek vettek ezen részt. De a szabadegyetem egyik fô szervezôje Szilágyi Sándor elítélte - és erre vannak szintén dokumentumok -, Krassó '56-os megemlékezését csupán azért, hogy vele, mint fô szervezôvel nem egyeztette, hogy
meg akar emlékezni '56-ról. Többeket behívott a rendôrség azok közül, akik részt vettek ezen a szabadegyetemen, de elsôsorban abból a célból, hogy információkat gyijtsenek, hogy pontosítsák, hogy mi hangzott el 1956-tal kapcsolatban. Krassóra ez olyan következménnyel járt, hogy külföldre nem utazhatott, illetve Lengyelországba kívánt utazni, de Lengyelországba menet a határon az útlevelét elkobozták és bevonták.

Lakatos Pál: Krassó bûnlajstroma folyatódik, hiszen leírták róla, hogy a '70-es évek március 15-ei tüntetéseinek aktív résztvevôje volt. 1979-ben aláírója a Csehszlovákiai Charta '77 vezetôjének szabadon bocsátását követelô nyilatkozatnak. Ahogy soroljuk Krassó "bineit", jönnek azok az emberek, akik figyelik ôt: Vadász, Szilárd, Vitéz, Költô, Kárpáti, László. Tudunk ezek közül valakit polgári nevén is megnevezni?

Modor Ádám: A törvény Magyarországon - elég szégyenletes módon - védi az ügynökök személyiségi jogait. Mint történészkutató mégsem kerülhetem meg azt a tényt, hogy mivel a szervek úgy dolgoztak, hogy nem bíztak meg saját ügynökeikben sem, ezért idôrôl idôre ellenôriztették más ügynökökkel ügynökeik tevékenységét. Bizony a sors iróniája, hogy
a jelentés szövegébôl egyértelmien azonosítható, hogy ki volt például az a két ügynök, amelyik egy bizonyos napon, ugyanazon a napon Krassó Györgynél járt, hiszen az ügynökök egymásnak, egymásról sem tudva, hogy ügynökök, bemutatkoztak polgári nevükön. Ezek közül az egyiknek a neve érdemel csak említést, mert ô közszereplô, hiszen több könyve
megjelent és író: Lugosi Gyuláról van szó, aki László fedônéven nem csak Krassó Györgyrôl, de más szamizdatosokról, valamint a hétfôi szabadegyetemrôl is rendszeresen jelentett.

Lakatos Pál: Ez végül is - hogy a hallgató mindent értsen - úgy történik, hogy felmegy ez a bizonyos László fedônevi - most már tudjuk: Lugosi Gyula, író - Krassó lakására, és már ott találja a másik, általa nem ismert ügynököt. Bemutatkoznak egymásnak, majd mind a kettô jelent a másikról, hogy ôk találkoztak, ez és ez volt Krassó György vendége, és mind a két név szerepel valahol a dossziéban és ön így hozta össze ezt a kettôt, így bukkant rá, hogy ki kicsoda.

Modor Ádám: A jelentést, amit például Krassó Györgyrôl adtak, azt nem csak Krassó György, mint célszemély dossziéjában fizték le, hanem minden ügynöknek volt egy úgynevezett M, azaz munkadossziéja és az összes jelentést, amit egy bizonyos ügynök adott, azt ebben az M dossziéban gyijtötték. Azt gondolom, ha a szerv a tényleges miködésére és ennek tényleges
hatására a társadalomban akarunk releváns információkat szerezni, és természetesen feldolgozni történészként, akkor megkerülhetetlen, hogy ezeket az M dossziékat is megnyissák a kutatás számára.

Lakatos Pál: Az ügynökök jelentettek a Belügyminisztériumba, a Belügyminisztériumban összesítettek, aztán a kivonatokat illetékes elvtársakhoz küldték el. Ezek között is érdekes néhány nevet fölsorolni, hiszen akik kaptak a Krassó-féle dossziéból, azok között ott van Aczél György neve, Korom Mihályé, Óvári Miklósé és Tétényi Pál akadémikusé.

Modor Ádám: Krassó ügyében ôk kapták a jelentéseket, ezek általában Belügyminisztérium fejléccel és az akkor hivatalban lévô belügyminiszter aláírásával lettek felterjesztve. Az erre vonatkozó pártdokumentumokat még nem kutattam, de szándékomban áll továbbfolytatni ezt a kutatást, és elkerülhetetlen, hogy az MSZMP iratai között kutassak, és feltételezhetôen ott lehet majd rátalálni azokra az információkra, hogy a begyijtött besúgói és BM jelentések alapján, milyen konkrét intézkedések születtek Krassó György sorsát illetôen. A rendôrségi dossziéból viszont világosan kiderül, hogy mindent elkövetett a szerv 1981 és 85 között, ami az ô hatáskörében megengedett volt, egészen a rendôri felügyeletig, ami a rendôrség
hatáskörébe tartozott, kimerítettek. Tehát a Kádár-korszaknak az ellenzéket kezelô politikájáról összefoglalva azt lehet elmondani, hogy kerülte, hogy bírósági per legyen, például ilyen prominens ellenzékek esetében, mint Krassó, viszont maximálisan kimerítette az üldözést, amit rendôri és adminisztratív eszközökkel lehetett egyes személyek ellen véghezvinni.

Lakatos Pál: 1981 és 85 novembere között a BM jogi szakértôi szerint Krassó György tevékenysége többször is kimerítette az izgatás tényállását, például azzal is, hogy elôszót írt Fónai Jenô Börtönmemoárjához. Aztán 1981 októberében tiltakozó akciót szervezett dr. Pák Tibor kényszertáplálása és elmegyógyintézetbe zárása ellen. Ezt követôen Krassó tartott attól, hogy házkutatás lesz nála és ekkor egy pszichológus siet a segítségére, akit mi V.J. néven ismerünk, ez egy volt elítélt társ, aki aztán a Vitéz nevet kapta az ügynökök között, és ez a Vitéz felajánlja Krassónak azt, hogy mindent mentsen át az ô pincéjébe.

Modor Ádám: Torokszorító érzés volt azt a diadalittas jelentést olvasni, amit a BRFK tartótisztjei írtak alá. A Vitéz fedônevi ügynök ugyanis óriási fegyvertényt hajtott végre, a kádári titkosrendôrség miködésének egyik csúcsát, hogy egy prominens ellenzéki anélkül, hogy gyanakodna arra, hogy ez a személy, akinek a gondjára bízza a legtitkosabb feljegyzéseit, az összes kapcsolatának a címét és telefonszámát, olyan kéziratokat, amik esetleg pótolhatatlanok, fordításainak szövegeit, a Szabad Európa Rádióból felvett adások magnókazettáit, ezeket odaadja ennek a Virág János pszichológusnak, aki elrejti a pincéjében.
Még azon a napon megjelennek nála az iratok alapján - ez azonosítható - a szerv munkatársai, listát készítenek Krassó letett anyagairól, és amivel nem rendelkeznek, titokban, Krassó tudta nélkül, másolatokat készítenek. Majd néhány nap múlva, mikor Krassó úgy érzi, hogy elmúlt a veszély a feje fölül, Virág János visszaadja ezeket az anyagokat. Ha ezt végigolvassuk és végiggondoljuk, tulajdonképpen egy ördögi gépezet munkájával szembesülünk, ahol az áldozat kiszolgáltatja saját magát a gépezet különbözô fogaskerekeinek. Pedig hozzá kell tenni, hogy több jelentés is utal arra, hogy Krassó gyanakvó alaptermészeti volt, a börtönben nyílván megtanulta, hogy nem nagyon bízhat senkiben, és az is igaz, hogy Virág Jánosról is késôbb úgy nyilatkozik másoknak, hogy besúgó, de '81-ben még nem volt elég óvatos és nem gyanakodott rá, így a gondjára bízta ezeket a féltve ôrzött kincseket.

Olvastam olyan miniszterhelyettesi utasítást, amelyik az ügynökök kitüntetési rendjérôl rendelkezik. Magyarul ugyanúgy, ahogy a szocialista hazáért érdemrendet megkapták egyes pufajkások, ugyanúgy mindvégig, a kádárizmus összeomlásáig az egyes ügynökök is kaphattak a tevékenységükért kitüntetést. Nagyon érdekes kutatás lenne véleményem szerint, ha egy fiatal történész, kikerülve mondjuk az egyetemrôl, egy ilyen témát adna be, hogy kutatni szeretném azokat a dossziékat, ahol ezt az információt tartotta nyilván a szerv, hogy melyik ügynök milyen tevékenységéért, milyen titkos kitüntetést kapott a Kádár rendszerben.

Lakatos Pál: Megszületik a Magyar Népköztársaság belügyminiszter-helyettesének 9/1982-es parancsa: a társadalomra veszélyes, ellenséges személyek kiválasztásáról és ellenôrzésérôl. 1989-ben visszavonják ezt a parancsot, de azért érdekes lenne tudni azt, hogy ez alapján a parancs alapján, kik kaptak a jelentésekbôl, mert hogy közülük ma is aktív politikusok nagyon sokan. Földesi Jenô határôr vezérôrnagy miniszterhelyettes írta alá a 9/1982-es számú parancsot és itt felsorolják azt, hogy kik kapnak ebbôl a parancsból. Nyilván ugyanazok a személyek, akik aztán a jelentésekbôl, az összefoglalásokból is kaphatnak.

Modor Ádám: Inkább én azt mondanám, hogy ezek dolgoztak ez alapján a parancs alapján, és ennek az eredményét, tehát a munkájuk eredményét a pártvezetés kapta, tehát KB-titkárok, PB-titkárok, miniszter, miniszterhelyettesek, tehát olyan állami és pártvezetôk, hiszen állampártról van szó, sok esetben két funkció is keveredik egy-egy személy esetében, akik lényegében a magyar belpolitikát, a magyar kultúrpolitikát és a magyar külpolitikát irányították abban az idôszakban.

Lakatos Pál: Tehát ezt a parancsot miniszterelvtársaknak - idézem -, terjesztették fel, államtitkár elvtársaknak, miniszterhelyetteseknek, nem mondok mindenkit: az ORFK vezetôjének, helyetteseinek, a belbiztonsági osztály vezetôjének, a Rendôrtiszti Fôiskola parancsnokának, szóval akiket most én beosztás szerint felsoroltam, azok közül ma nagyon sokan aktív politikusok a magyar életben, és bizony érintettek ezek alapján az ügynöktörvényben is.

Modor Ádám: Igen, feltételezem, hogy ez lehetett az oka annak, hogy Kenedi János 1996-ban publikált Kis állambiztonsági olvasókönyv cími munkájában csonkítva szerepelnek az iratok, csak az úgynevezett egykor vezetô beosztású rendôrtisztek és csak az úgynevezett közszereplôk vannak nevesítve, mind az ügynökök fedôneve el van fedve, mind pedig azoknak a rendôr közremiködôknek csak a rendfokozata van kiszedve, akik végül is közremiködtek - most visszatérve mai beszélgetésünk témájához -, mondjuk Krassó György üldözésében.


Date: Thu, 28 Dec 2000 00:03:43 +0100
From: mithrandir@matavnet.hu
Subject: siker: Egy-ket szo eloljaroban...

Kedves Olvasók!

    Egy a napokban készült interjút szeretnék a figyelmetekbe ajánlani
itt az új évezred kapujában, melynek témája egy "új" magyar találmány
melynek segítségével kiválthatóak(!) az eddig használt környezetpusztító
energianyerési módok. A feltaláló mindenképpen Magyarországon szeretné
ennek a gyártását megvalósítani, de sajnos -mint majd ennek történetét
alább olvashatjátok- 1993 óta betartanak neki -nemcsak- hazánkban...,,
,, ami talán nem is csoda, hiszen itt nem babra megy a játék, -
szószerint súlyos dollárbilliók és egész iparágak forognak kockán...

[ ..hmmm...,,talán érdemes lenne más listákra is elküldeni ezt
4-5 oldalt...! ;) ]  Üdv.: Viktor.
___________________
mithrandir@matavnet.hu

Date: Thu, 28 Dec 2000 00:04:46 +0100
From: mithrandir@matavnet.hu
Subject: siker: 2/1. Interju grof Spanyol Zoltan feltalaloval   ( Vizegesu motor! )

_______________________________________________
Forrás: Demokrata c. hetilap 2000 / 50.szám.
Fõszerkesztõ: Bencsik András ( boa@mail.datanet.hu )
http://www.demokrata.hu    ==>
http://www.demokrata.hu/html20/arckep.htm
_______________________________________________

gróf Spanyol Zoltán feltaláló

1941-ben születtem Gömör megyében. A családom elég jó módban élt, ami
természetes is. A háború után aztán, a "békében" megkezdodött a magyarok
deportálása, kitelepítése Csehországba, és mi rögtön belekerültünk az elso
turnusba. Azok a magyarok lettek az elsok, akik a legkevésbé tetszettek a
szlovák államnak. Mint gyerek, végignéztem, hogyan verik agyon a magyarokat,
vagy lövik le azokat, akik szökni próbáltak. Minket egy tanyára vittek
dolgozni, onnan aztán bekerültünk Vimperkbe, ott kezdtem iskolába járni.
Tanítás után mentünk a bátyámmal visszaadni az ottani gyerekeknek azt, amit
a magyarokkal tettek a deportálások idején. Késobb átszöktünk
Magyarországra, akkor, amikor már édesapámat mint beteget visszahozták az
orosz hadifogságból, Szibériából. A háborúban fohadnagyként szolgált, úgy
vezette végig a rábízott embereket, hogy egyetlen katonája sem halt meg.
Erre nagyon büszke voltam. Itt Magyarországon aztán osztályidegenek,
fasiszták, népnyúzók lettünk - törvényen kívüliek. Emiatt kitettek a
gimnáziumból is. Segédmunkás lettem, csak késobb, amikor már adódott rá
lehetoség, folytattam a tanulást. A Bláthy Ottó Muszaki Foiskolát végeztem
el. Amikor aztán már jóval késobb tartalékos katonaként ki akartak vinni
Vietnámba - mert Brezsnyev elvtárs elrendelte, hogy a vietnámiakat meg kell
segíteni -, akkor úgy gondoltam, inkább kimegyek Németországba. Ez a második
vietnámi háború idején volt, 1979-ben, amikor Vietnám megtámadta Kambodzsát.
Akkoriban éppen mutötték a lábamat, mert amikor munkaszolgálatosként a
katonaidomet töltöttem, még a '60-as évek közepén, a lábamra esett egy
kompresszor az én hibámból. A mutét elég rosszul sikerült, annak idején
erosen sántítottam is. A kiegészíto parancsnokságon azonban azt mondták,
hogy amire engem akarnak használni, arra így is megfelelek. Erre én
megérdeklodtem, elég magas helyrol, hogy miért történik ez a mozgósítás. Úgy
döntöttem, hogy nem akarok megfelelni és Németország egyébként is közelebb
volt, mint Vietnám. Ott megpróbáltam újra felépíteni mindazt, amit itt
elveszítettem. Nem tudtam, hol fogok letelepedni, hol fogadnak be. Hát
bizony, a menekült élet borzalmasan nehéz, rengeteg csapda várja az embert.
A legkülönbözobb organizációk próbálják beszervezni és a menekültek nagy
részét bizony be is szervezik. Aláírják, hogy adatokat fognak szolgáltatni,
mert hát mindenki élni akar és azt hiszik, hogy ez az egyetlen módja a
megélhetésnek.

- - Ott is szerzett diplomát?

- - Igen, ipari robotok vezérlése, programozása, tervezése volt a
szakterületem, ebbol szereztem diplomát, mint elektromérnök. Voltam
Szerbiában is, Boszniában, ahova gyárakat terveztem és oda kellett utaznom
beüzemelni ezeket. Ez volt az életem.

- - Mikor kezdett el robbanómotorokkal foglalkozni?

- - 1982-ben, de már a '60-as évek közepén itt Magyarországon szerettem volna
elérni, hogy az autókat propánbutángáz üzemre állítsák át. De egyrészt
fiatalember voltam, ráadásul osztályidegen is, másrészt meg a nagyokosok azt
mondták, ha ez egyáltalán megoldható lenne, akkor Nyugaton már minden autó
így muködne, mit gondolok én. Amikor aztán kimentem Németországba, láttam,
hogy a kirakatban gázüzemu autókat reklámoznak. Keseru szájízzel gondoltam
arra, hogy itt Magyarországon, úgy látszik, nem lehet semmit sem
megvalósítani, mert hát az ember nem lehet okosabb, mint maga a párt. Aztán
azon törtem a fejem, hogy úgy fogom megoldani a robbanómotorok
energiaellátását, hogy hidrogént állítok elo, az is ég úgy, mint a
propánbutángáz, sot sokkal jobban. Nagyon sokáig gondolkoztam ezen,
számításokat végeztem, és egyszer egy baráti körben viccbol azt mondtam,
hogy vízzel fogom hajtani az autót - azt nem mondtam el, hogy szétválasztom
a vizet oxigénre és hidrogénre -, természetesen csak mosolyogtak rajta.
Kiszámoltam, hogy 2,8 kilowatt villamosenergia elegendo ahhoz, hogy egy
köbméter hidrogént elo tudjak állítani, az pedig nagyon sokáig elég egy
autónak. Hosszú ideig gondolkoztam azon, hogyan tudnám lecsökkenteni a
szükséges energiamennyiséget, ami a víz széntbontásához kell. Egyszer csak
eljutottam egy pontig, ahol rájöttem, hogy nem is fontos az egészet
szétbontanom, mert elo tudok állítani vízplazmát és ez megoldja a
problémámat. Annyira hihetetlen volt, hogy ez ennyire egyszeru, hogy amikor
rájöttem, magam sem hittem el. Újra és újra megpróbáltam mindég más oldalról
megközelíteni a kérdést, többféle számítást végeztem, de a számításokat
összetéptem, csak a végeredményt tartottam meg, hogy a következo számításnál
ne befolyásoljon a korábbi gondolatmenet. Mindég ugyanarra az eredményre
jutottam. Akkor különbözo plazmafizikiai, atomfizikai könyveket
tanulmányoztam, hogy biztos legyek a dolgomban, mert nem akartam
kinevettetni magamat azzal, hogy egyszeruen kijelentem: elégetem a vizet.
Hiszen ha valakinek ilyet mondok, egyszeruen azt gondolja, bolond vagyok.
Végül 1985-ben beadtam a találmány leírását a Német Szabadalmi Hivatalba.
Ott ugyanaz történt, ami Magyarországon is késobb, hogy mosolyogva próbálták
meg az egészet félretolni, sot még a Franhofer Institut is olyan levelet
írt, hogy amit én kitaláltam, az csak egy perpetum mobile. Hadjárat
kezdodött a találmányom ellen, megpróbálták az egészet bagatellizálni,
"megsemmisíteni" a németek, mert hát természetesen rögtön látták, hogy ez
kivitelezheto és milyen óriási jelentosége van, hiszen szakemberek dolgoznak
a Német Szabadalmi Hivatalban. Háromezer embert foglalkoztatnak, ebbol 650
tudós, az o feladatuk, hogy orizzék Németország technikai, technológiai
szintjét.

- - Miért így álltak hozzá?

- - Azért, mert a németek szeretik azt képzelni, hogy mindent ok találtak fel,
hogy náluk zseniálisabb nép nincs a világon. Nem akarom nagyon kiélezni ezt
a dolgot, elég az hozzá, hogy amikor eloször leültünk errol beszélgetni, azt
mondták, vonjam vissza ezt a találmányt, adjak be bármilyen másikat, azt
azonnal elfogadják. Nagyon nehezen viselik el azt, hogy egy ilyen találmány
nem német embertol származik. Amikor aztán mondtam, hogy nem vonom vissza,
hanem szabadalmaztatni akarom, akkor az volt a válasz, hogy mit akar maga,
hát maga csak egy magyar. Amikor erre a beszélgetésre sor került,
természetesen ok már rég kiszámolták, hogy ez anyagiakban mit jelentene -
márka billiókban lehet gondolkozni. Ha én ezt a szabadalmi kérelmet
visszavontam volna, azonnal közkinccsé válik, abban a pillanatban ok már
tudták volna szabadon hasznosítani. Boros Imre találmányának a sorsa jó
példa erre a mentalitásra. Ez volt az a szerkezet, amivel a kuwaiti
olajtüzeket is eloltották. Eladta, most Németországban gyártják, és az
ottani televízióban láttam egy Fischer nevu urat, akit úgy mutattak be, mint
a feltalálót, tehát ott már mint német találmány szerepel. Megjegyzem, elég
jól tartják a világszínvonalat. Ha nem is az elsok, de az elsok között
vannak. Ha ezt összehasonlítjuk a magyar iparral, a magyar technológia
szintjével, azt kell mondanunk, siralmasan lemaradtunk. Ez az elmúlt 50 év
eredménye. A németek egyébként rendkívül sokat profitáltak a kint élo
magyarokból. Elég, ha csak Barényi Bélát említem meg, aki a Volkswagen autót
tervezte, és több mint ezer különbözo szabadalma volt már a '30-as években a
Mercedes és a Volkswagen gyárakban, ahol dolgozott. A végén pert kellett
indítania, amit meg is nyert, így végül a német állam kénytelen volt
elismerni, hogy a Volkswagent nem a németek tervezték, hanem egy magyar
mérnök. Ha ezek az emberek mind a haza javára fordíthatták volna a
tudásukat, nem kellett volna nekik idegenben rohangálniuk az
érvényesülésért, akkor Magyarország ma nagyon gazdag ország lenne.

==>>folytatás==>>

------------------------------

Date: Thu, 28 Dec 2000 00:06:18 +0100
From: mithrandir@matavnet.hu
Subject: siker: 2/2. Interju grof Spanyol Zoltan feltalaloval

- - Meddig tartott, amíg sikerült elfogadtatnia a találmányt?

- - Hét évig tartott a folyamat, amelynek a végén elértem, hogy nagyon
komolyan leüljünk a Német Találmányi Hivatal szakembereivel és érdemben
beszéljünk a továbbiakról. Természetesen közben meg kellett élnem, dolgoznom
kellett, gyakran kellett külföldre utaznom, nem volt könnyu az életem.
Ráadásul, mint bevándorló, jóval kevesebbet kaptam annál, amit egy német
mérnök kap, mert hát a külföldieket így fizetik. A vadnyugat így muködik,
csak a magyarok hiszik azt, hogy ott kolbászból fonják a kerítést. Az a
néhány ember, aki Nyugaton hirtelen meggazdagodott, csakis úgy tehette ezt
meg, hogy bizonyos erkölcsi normákat elvetett, de engem soha nem a pénz
érdekelt. Engem a visszajönni akarás tartott meg, mindenáron szeretnék
hazajönni, ha nem is száz százalékosan, mert hiszen az életem részben már
Németországhoz kötodik, de mindenképpen érezni akarom azt, hogy végre újra
van hazám, és van hova jönnöm. Az én fajtám, a magyar, más mint a többi.
Csak ott érzem jól magam, ahol a gyökereim vannak. Az nem igaz, hogy senki
sem lehet próféta a saját hazájában: lehet, csak nem kell tönkretenni! Tehát
leültünk végre tárgyalni, és sikerült elérnem, hogy a Német Szabadalmi
Hivatal állami támogatást javasoljon ennek a találmánynak a kipróbálására.
Ezt én nem tudtam volna megfizetni, hiszen ehhez egy laboratóriumot kellett
volna építeni, azonkívül szükség volt megfelelo szakmunkás és tudós gárdára,
hogy a muködési kísérleteket el lehessen végezni.

- - Mibe került ez?

- - Azt nem tudom megmondani, hogy ok mennyit számoltak ki erre, nekem csak
egy törvényben meghatározott tarifa alapján kellett fizetnem. Ott az a rend,
hogy ha a szabadalmi hivatal úgy találja, hogy egy találmánnyal érdemes
foglalkozni, akkor maga a hivatal kap erre állami támogatást. Így aztán a
Franhofer Institut plazmakutató intézetében megvizsgálták ennek a motornak a
muködését, és megkaptam a szabadalmat. Ha Németországban egy szabadalom
megszületik, azt 27 országban hozzák nyilvánosságra, az országon belül pedig
13 különbözo intézetbe küldik szét szakterületek szerint és 3 hónap
megtámadási idot adnak. Ha ez letelt, megnézik a beérkezett véleményeket, és
ha nem érkezett érdemleges támadás, akkor a szabadalmi hatóság jogerore
emeli az elismerést. Megtámadni több okból lehet egy szabadalmat, például
azért, mert valaki már készített hasonlót, de azért is, mert például valaki
rájöhet, hogy ez valójában nem felel meg szakmailag, nem megvalósítható,
vagy esetleg a feltaláló lopta az ötletet. Az én találmányom közzétételekor
érdemleges támadás nem érkezett, úgyhogy '92 novemberében megszületett a
szabadalom. Már néhány nap múlva Magyarországra utaztam, mert már '85-ben is
az volt az elképzelésem, hogy ezt a találmányt a haza, a magyar nemzet
javára fordítom. Kohl kancellárral is megpróbáltam szótérteni annak idején,
hiszen ez a találmány akkora jelentoségu, hogy az egész világ
energiatechnológiáját megváltoztatja. Hasznosításával tudniillik a víz válik
energiahordozóvá, ami sohasem fogy ki, mert bármit csinálunk is vele, újra
visszaalakul, a víz mennyisége nem csökken a földön. Ennek az
energiaforrásnak a felhasználása nem mellékesen a levegot is tisztítja. Azt
gondoltam, ha ezt a németekkel meg tudom valósítani, akkor mint közös
vállalkozást hozom be Magyarországra, de nem sikerült, mert ok nem
partnerkodnak. A német az idegentol megvesz vagy elvesz, de nem közösködik.
A német még soha nem tartott be szerzodést, a szavát sohasem állta, a
történelem ezt bizonyítja. Természetesen az orosz sem jobb, de mivel én most
Németországban élek, csak róluk beszélek. Tehát Magyarországra érkeztem és
itt Csurka Istvánnal sikerült találkoznom, aki megnézette a találmányt egy
elektromérnökkel, de az azt mondta, hogy nem muködik. Akkor visszamentem
Németországba, onnan aztán újra próbáltam kapcsolatot teremteni Csurkával,
beszéltem telefonon Papolczy Gizellával, a titkárnojével, akivel
megegyeztünk, hogy '93 januárjában újra Magyarországra jövök, hogy
találkozzunk. El is mentem a képviseloi irodaházba, ahol egy Kovács nevezetu
úr lerázott, és késobb már nem is álltak szóba velem, hiába telefonáltam.
Akkor dr. Zacsek Gyula országgyulési képviselo jött a segítségemre, elvitt
az ipari államtitkárhoz, dr. László Jenohöz, akihez a hadiipar is tartozott.
Meg is beszéltük, hogy szeptemberben elkezdjük a munkát, de májusban o is az
utcára került, mert a NATO-csatlakozás közeledte miatt megszüntették a
hadiipar fejlesztését. Aztán pedig, mikor már Horn lett a "király", nem
jöttem haza, mert korábbi élettapasztalatom és a viselt dolgaik
felháborítottak. Mihelyt Orbán Viktor lett a miniszterelnök, hazajöttem,
mert annyi szépet és jót ígértek a magyar hazának, hogy úgy gondoltam,
tényleg sikerül megvalósítani a tervemet, hogy Magyarországot gazdaggá
tegyük. Akkor döbbentem rá, hogy Ipari Minisztérium már nincs, ipar sincs,
kolduló, munkanélküli, kukázó, csikkszedo magyarok vannak. Mikor
Magyarországra érkeztem, az Ipari Minisztérium egyik foosztályvezetojével
kerültem kapcsolatba. A tárgyalás során a jelenlévo urak megpróbálták
lehúzni a találmányomat. Én csak annyit mondtam nekik, hogy azok a
rettenetes állapotok, amik Magyarországon vannak, hogy a budapesti utcán
lassan több a kéregeto, mint a járókelo, hogy a magyar ember szolga lett a
saját hazájában, az minden magyart arra kellene ösztönözzön, hogy valahogyan
segíteni próbáljon a nemzeten. A háború után is hasonló állapotok voltak,
voltak hajléktalanok, voltak nyomorgók, de akkor egy vesztes háború után
voltunk. Akkor is burjánzott a prostitúció, az alvilág és nekik ezt éppen
hogy segíteniük kellene megállítani, nem pedig ebbol profitálni. Ma már
jóformán nincs olyan komolyabb vállalkozás, amelyik magyar kézben lenne. Ha
kimegy az ember az utcára, lassan már nem lát magyar feliratot. Ha valakivel
szóba állok, az mindjárt azt nézi, hogyan csaphatna be. Az egésztol olyan
érzésem van, mint ahogy Ali baba érezhette magát a negyven rabló között.

- - Magántokét nem próbált bevonni?

- - De, igen, hirdetést tettem közzé az újságban a vízautóról, a Napi
Magyarországban írtak is róla, a rádióban is készült interjú. Azonban rá
kellett jönnöm, hogy akik szívesen beszállnának ebbe az üzletbe, azok
erkölcsileg nem nottek fel arra a szintre, hogy partnereimmé fogadnám oket.
Azt hitték tehetetlen, saját lábán áteso idióta feltaláló vagyok.
Magyarországon a feltalálóknak is elég mostoha a sorsuk. Itt az a rend, hogy
a feltalálót megpróbálják kielégíteni egy marék pénzzel, aztán, hogy mi
történik a találmányával, hogy azon kik mennyit keresnek és mire használják,
arra már nincsen semmilyen befolyása. Ez ugyanolyan hazaárulás, mint a föld
eladása. A szellemi terméket sem szabad eladni külföldinek. Éppen ezért én
azt is feladatomnak tekintem, hogy példát mutassak. Most már nem várhatunk
arra, hogy majd jön Árpád apánk és kiveri innen a parazitákat, nekünk a
magunk erejébol kell megtisztítanunk az országot és megteremtenünk magunknak
a jövot. Ezt nem lehet fegyverrel megtenni, csakis gazdasági úton.

- - A mostani kormányból keresett-e valakivel kapcsolatot az Ipari
Minisztériumon kívül?

- - A Miniszterelnöki Hivatalban dr. Loydl Tamás fotanácsosnak is átadtam a
projektem, javaslatára Orbán Viktor miniszterelnöknek is elküldtem 1998
október 10-én. A küldemény sorsa ismeretlen. A Környezetvédelmi
Minisztériummal, az Országos Muszaki Fejlesztési Bizottsággal és a
Földmuvelésügyi Minisztériummal is kapcsolatot kerestem. Ôk, bár
jogellenesen, mert ez nem szokás, megvizsgáltatták ezt a patentot, amibe én
hallgatólatosan belementem. Úgyhogy egy atomfizikus kandidátus, egy
plazmafizikus kandidátus és egy motortechnológus kandidátus megvizsgálták,
és azt állapították meg - június 29-én volt egy megbeszélésünk -, hogy
valóban egy új tudományágról van szó, egy korszakos találmányról, amit ok a
legmesszebb menokig támogatnak, és a találmány megvalósítható. A
motortechnológus több mint 30 évig foglakozott benzin-víz és gázolaj-víz
emulziók robbanómotorokban történo hasznosításával. Na most, ha a
szakemberek azt mondják, hogy igenis ez muködik és lehet vele valamit
kezdeni, akkor nem tudom, hogy a politikusoknak miért olyan nehéz ezt
felfogni. Pillanatnyilag ott tartok, hogy megpróbálok különbözo
fotanácsosokkal kapcsolatot keresni, akik rendszerint elérhetetlenek.
Kérték, hogy készítsem el egy laboratórium felállításának és egy kísérleti
modell elkészítésének, kipróbálásának a költségvetését. Magyarországon ebbol
a szempontból is nagyon kedvezotlenek a szabályok. Ahhoz, hogy valaki
mondjuk 50 millió hitelt kapjon ilyesmire, ugyanilyen összegu vagyonnal kell
rendelkeznie. De ha gazdag vagyok, akkor minek nekem a támogatás? Tehát itt
borzasztó nagy ellentmondás van. Ennek az az eredménye, hogy a magyar
találmányok rendszerint nem Magyarországon valósulnak meg. Ezért is van az,
hogy az Interneten kínálják a magyar találmányokat, így funkcionál az
agyelszívás.

- - Most mi a terve?

- - Szeretnék egy üzemet fölépíteni, egy autógyárat, ahol licenc alapján
gyártanék autókat ilyen motorokkal, azonkívül külföldrol behozott autókat is
átépítenék. Az a tervem, hogy csak Magyarországon legyen ilyen gyár és
minden fillér haszon, ami ebbol származik, itthon maradjon. Természetesen
ennek nemcsak a közlekedésben van jelentosége, hiszen ez olyan
energiaforrás, ami a sugárhajtómuvektol a kazánokig bárhol hasznosítható, az
egész energiatechnológiát forradalmasítja, azonkívül tökéletesen tiszta
környezetet eredményez.

[VÉGE]
___________________________________
Kapcsolódó oldal az elektronikus dzsungelben:

http://www2.datanet.hu/szfold/online/index.asp?vid=19990316&cpid=06&cid=
0601&nid=19990312123252&from=arch
( Bozsik József: Amikor az elégõ víz hajtja a motort /1999. március. 16. - Szabad Föld c. hetilap/ )

 

DUNAÜGY!

Subject:

LOBBY: HL AKCIO: ALKOTMÁNYBIRÓSÁGI BEADVÁNY (PART 3)
Date: Fri, 8 Sep 2000 21:20:30 EDT
From: HungLobby@aol.com
To: hl@Glue.umd.edu



 

ALKOTMÁNYBIRÓSÁGI BEADVÁNY (PART 3)

A Magyar Köztársaság
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA részére
1015 Budapest, Donáti u. 35-45

Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott
Dr. Fodor András, 1024 Budapest, Buday László u. 6.
Dr. Kádár György, 1028 Budapest, Szilágyi E. utca 4. és
Marton József, 6726 Szeged, Sas utca 2/5. alatti lakosok,
magyar állampolgárok az 1989. Évi XXXII. törvény adta jogunkkal élve

Alkotmányjogi panasz -t
nyújtunk be sürgôsséggel a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához a Duna
1992. októberében Dunacsunynál történt elrekesztése óta a Szigetközben
kialakult és tartósan fennálló, az él?világot veszélyeztet?, káros és
tarthatatlan helyzet miatt, az alábbiakban felsorolt magyar alkotmányos és
törvényi, valamint nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtásának
elmulasztásában megnyilvánuló alkotmánysértések megszüntetését kérve.
A Duna elterelése és az Öreg-Dunába engedett katasztrofálisan kevés
vízmennyiség a következô jogi kötelezettségeket sérti:
1) A Magyar Köztársaság Alkotmányát, amely kimondja:
a) 5.§: A Magyar Köztársaság állama védi () az ország területi épségét,
valamint a nemzetközi szerz?désekben rögzített határait.", márpedig a
határfolyó önkényes elterelése egyoldalú határmódosítás.
2) A Rioi Biodiverzitási Egyezményt: 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai
Sokféleség Egyezmény kihirdetésér?l", a Ramsari Egyezményt: Egyezmény a
nemzetközi jelent?ségø vadvizekr?l, különösen mint a vízimadarak tartózkodási
helyér?l, 1993. évi XLII. törvény", valamint az 1991. évi Espoo-i Egyezményt
az országhatárokon átterjed? környezeti hatások vizsgálatáról, és az 1992.
évi Helsinki Egyezményt az országhatárokat átlép? vízfolyások és nemzetközi
tavak védelmér?l.
3) A Hágai Nemzetközi Bíróság e tárgyban hozott Ítéletét, amely kimondja,
hogy Szlovákiának nem volt joga a Dunacsunynál létesített mederzárral
önkényesen a saját területére terelni a Duna Dunacsuny és Dunakiliti közötti
szakaszát.
Ezért kérjük a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy
1) Állapítsa meg az alkotmánysértés és a nemzetközi szerz?dések, egyezmények
megszegésének a tényét.
2) Kötelezze a Magyar Köztársaság Kormányát arra, hogy a Szigetközben
kialakult helyzet rendezésére olyan megoldást válasszon, amely megfelel az
él?világ érdekeinek és a fent nevezett Törvényeknek, nemzetközi
szerz?déseknek és rendeleteknek, valamint a Hágai Ítéletnek, azaz utasítsa a
Magyar Kormányt arra, hogy:
A) A Duna Dunacsunynál történt jogszerûtlen és az 1977-es Szerz?déssel is
összeegyeztethetetlen elterelését  legalább Dunakiliti fölött minden
rendelkezésére álló eszközzel (beleértve a Szlovákiával való ilyen értelmø
tárgyalásokat is) megszüntetni törekedjen.
B) Csak  olyan megoldást és olyan Szlovákiával való megegyezést
kezdeményezzen és fogadjon el, amely a Duna Dunakiliti feletti szakaszának
100%-osan az eredeti mederbe való visszaterelésén, és a Dunakiliti alatti
szakasz vízellátásának környezetbarát módon, a XXI. század
technikai-technológiai színvonalán (tehát mederzár, keresztgát és víztározó
tó nélküli) olyan megoldáson alapul, amely elsôdlegesen a Szigetköz és a
Csallóköz, a volt Pannon-tenger deltájának él?világát és természetes
állapotának a megorzését szolgálja, és csak az ehhez szükségesnél több vizet
adja át energiatermelésre Szlovákiának, és nem vízmegosztáson alapul.
C) Vonja vissza az 1999. december 9-én Szlovákiának átadott
megállapodás-tervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az összeállításakor
hatályos, az elôzôekben felsorolt nemzetközi szerzôdéseket és magyar
törvényeket és a magyar érdekeket.
D) A Szlovákiával a Dunáról folytatandó bármilyen soron következô tárgyalások
során a  természet és a környezet, valamint a magyar ivóvíz kincs védelmére
irányuló szempontokat autentikus szakvélemények alapján hatékonyan
érvényesíteni törekedjen a természet "leigázását" célzó szempontok háttérbe
szorításával.
E) Kezdeményezze a Hágai Nemzetközi Bíróságon a korábbi Ítélet szellemében a
második kört, amennyiben  Szlovákia nem fogadja el a fentieket tárgyalási
alapnak
Indoklás
1) Szlovákia (jogelôdje a Cseh és Szlovák Köztársaság) 1992. október 22-24-én
önhatalmúlag, minden nemzetközi szerzôdést figyelmen kívül hagyva
Dunacsunynál a Duna természetes medrét elzárta, és a b?si er?mø vízellátása
ürügyén saját területén egy mesterséges csatornába terelte a Dunát, amely
határfolyó mintegy 150 km hosszban Magyarország és Szlovákia között. Azon
túlmen?en, hogy e lépést møszakilag semmi nem indokolta, hiszen Bôs
vízellátása Dunakilitinél is biztosítható, ezzel az önkényes
határmódosítással súlyosan megsértette a Magyar Köztársaság területi
integritását, amit a Magyar Kormányok alkotmánysértô módon azóta is eltûrnek,
ill. az 1999. december 9-én a Duna Kormánybiztosa által Szlovákiának átadott
megállapodás-tervezet ezt legalizálni készül, márpedig a Magyar Köztársaság
Alkotmányának 5.§-a szerint: A Magyar Köztársaság állama védi a nép
szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét,
valamint a nemzetközi szerz?désekben rögzített határait."
2) Az immáron tartósan fennálló és eltûrt, valamint most legalizálni
szándékolt állapot ellentétes a Magyarország által is aláírt Ramsari
Egyezménnyel (Egyezmény a nemzetközi jelentôségû vadvizekr?l, különösen mint
a vízimadarak tartózkodási helyérôl, 1993. évi XLII. törvény), valamint a Rio
de Janeiróban aláírt Biológiai sokféleség egyezménnyel (1995. évi LXXXI.
törvény), amelyekkel Magyarország kötelezettséget vállalt a vadvizes
élôhelyek, és a biológiai sokféleség" in-situ védelmére. Ezzel szemben a
Duna elterelésével a Szigetközben és a Csallóközben, a volt Pannon-tenger
deltájában a Földön egyedülálló állat- és növényvilág már eddig is
visszafordíthatatlannak tûn? módon károsodott, és az ott korábban évezredek
során megtelepedett ártéri erdôkben él? fajok létfeltételeinek romlása, végsô
soron a flóra és fauna fajainak (1. melléklet) ritkulása és pusztulása
jelenleg is folytatódik.
3) 1992. augusztusában a Duna elterelése el?tt a Magyar Köztársaság
kormányának  Miniszterelnöke világosan megindokolta, hogy a Csehszlovák
Köztársaság jogellenes magatartása - a Bôs-Nagymarosi vízerômû rendszer
megépítésére vonatkozó 1977-es Szerz?déssel össze nem egyeztethet?
elterelésre irányuló munkák folytatása - miatt vált szükségessé az 1977-es
Szerz?dés felbontása magyar részr?l, és ennek a jogos álláspontnak a
szellemében fordult jogorvoslatért a Hágai Nemzetközi Bírósághoz. Ezzel
szemben 1997-ben a Magyar Köztársaság akkori kormánya az Ítélet elôtti  záró
érvek között ezt a jogos álláspontot nem tartotta fontosnak hangsúlyozni, és
bár Hágában a f?bíró és néhány kollégája a magyar érvek összességének
ismeretében az 1977-es Szerzôdés felbontását jogosnak ítélte, a Nemzetközi
Bíróság szavazattöbbséggel mégis elmarasztalta a Magyar Köztársaságot a
Szerzôdés felbontása miatt.
4) A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélete másrészrôl - a Magyar Köztársaság
1992-es  Kormányának indokait igazolva - elmarasztalja a (Cseh és) Szlovák
Köztársaságot a Dunacsúnynál 1997 óta álló elrekeszt? gát jogtalan megépítése
és a Duna jogtalan elterelése miatt. (2. melléklet: Ítélet 78. §), valamint
megállapította, hogy nem kell semmilyen új mûvet építeni (Ítélet 134.§).
Ezzel szemben a Magyar Köztársaság kormányai 1997 óta elmulasztották és
halogatják a  hatékony intézkedést ennek a Szlovákiát elmarasztaló ítéletnek
a végrehajtása érdekében, és ezzel az 1) pontban említett Alkotmánysértésnek
és a 2) pontban említett nemzetközi szerzôdések megszegésének állapotát tûrik
el és valósítják meg. Legutóbb az 1999. december 9.-én a magyar Dunai
Kormánybiztos által átadott Álláspont is elfogadott ténynek látszik tekinteni
a Duna jogtalan elterelését.
5) A Hágai Ítélet lehet?séget kínál arra, hogy megegyezés hiányában a Magyar
Köztársaság újabb állásfoglalást kérjen a Nemzetközi Bíróságtól, és mivel a
Szlovák Köztársaság a dunacsúnyi elterelés állapotának megszüntetésérôl nem
kíván tárgyalásba bocsátkozni, a megegyezés elfogadhatatlan, mert a Magyar
Köztársaság alapvetô érdekeinek feladását: a már említett alkotmánysértés és
nemzetközi szerzôdésszegés  állandósítását jelentené. Az eltelt idôben a
természet- és környezetvédelmi tudatosság fejlôdése alapján joggal
feltételezhetô, hogy bizalommal fordulhat a Magyar Köztársaság kormánya újból
a Nemzetközi Bírósághoz  a jelenleginél kedvezôbb nemzetközi jogi háttér
elérése céljából - erre és harmadik fél bevonására maga az Ítélet is
lehetôséget ad.
6) Az 1999. december 9-én Szlovákiának átadott megállapodás-tervezet ellent
mond a természet érdekeinek és a korábbi magyar álláspontoknak is abban, hogy
a fenékgátakra épülô megoldási javaslatban - az ún. 7-gátas megoldási
javaslat, 3. melléklet 4. ábra, amely információink szerint annak ellenére
szerepel az anyagban, hogy 1999. szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök
bejelentette annak elvetését - Magyarország elfogadja, hogy a Duna ökológiai
viszonyait duzzasztással, a vízmennyiség jelentôs növelése nélkül is javítani
lehet. Ez eddig kizárólag a szlovák érvelésben szerepelt, Magyarország pont
az ellenkezôjét hangsúlyozta Hágában. Sôt mi több, a Duna soha nem volt
kanyargós a Szigetközben, hanem ágakra szakadva folyt, és a medreket minden
nagyobb árvíz átrajzolta. A kanyargósítással keletkezô majdnem álló vizø
tavak szennyvíz-ülepít?ként viselkednek, el?segítve, hogy a hordalékból
kirakódjanak nehézfémek és egyéb szennyez? anyagok, amelyek a térség alatt
húzódó, Közép-Európa legnagyobb ívóvíz-készletét veszélyeztetik oda
bekerülve.

Az egész-séges élet egyik elengedhetetlen feltétele a jó minôségû
ivóvíz, amely jelenleg még itt természetes elôfordulási helyén
rendelkezésre áll, habár mértékadó prognózisok szerint 2020-2040 között éri el Európát a világ más részein már jelentkezô ivóvíz-hiány, és ekkor
az ivóvíz fontosabb stratégiai anyaggá válik, mint jelenleg a kôolaj, így tönkretétele, elszennyezése nem tûrhetô, mert emberek százezreinek az
egészséges életfeltételeit veszélyezteti, márpedig egyrészt
a) az Alkotmány 18.§ szerint: A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti
mindenki jogát az egészséges környezethez",
b) és az Alkotmány 70/D.§ kimondja:
(1) A Magyar Köztársaság területén élôknek joguk van a lehetô legmagasabb
szintû testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a .. , valamint az épített és
természetes környezet védelmével valósítja meg.
Másrészt a Hágai Ítélet fontossági sorrendet állapított meg a különbözô
célokat illet?en, és a természet és a környezet védelme a legfontosabb
szempont, minden mást ennek alá kell rendelni.
7) A jelenlegi állapot sérti még az alábbi nemzetközi megállapodásokat,
szerzôdéseket, törvényeket és rendeleteket is:
a) A határt megállapító trianoni, párizsi szerzôdéseket, az azok
értelmezésére és alkalmazására létrejött megállapodásokat, ill. a határt
konkrétan megállapító 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt
szerzôdést. - 1958. évi 15. tvr.
b) A Dunára és a többi határvízre vonatkozó, a határvizek vízgazdálkodási
kérdéseinek szabályozásáról Budapesten 1976. évi május hó 31-én aláírt
egyezményt - 55/1978 (XII. 10) MT. sz. rendelet
c) Az  1992. október 28-án létrejött és a teljes vízhozamot a fômederbe
visszaengedni rendel? londoni megállapodást.
d) A dunai hajózást szabályozó 1948. évi Belgrádi Egyezményt - 1949. évi
XIII. tv.
e) A dunai halászatot szabályozó 1958. évi Bukaresti egyezményt - 1962. évi
9. tvr.
8) Létezik olyan møszaki megoldás ( a Nemzetközi NGO-k segítségével több év
alatt kidolgozott Kiegyezési terv, 3. melléklet), amely az összes fenti
követelményt kielégíti, a természet szempontjainak ad elsôbbséget, és amelyre
ezúton felhívjuk a tisztelt Bíróság és a Kormány figyelmét, de a Dunai
Kormánybiztos hivatala a 163/1997. (IX. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal
ellentétben figyelmen kívül hagyja ezt is, és nem kielégítôen tájékoztatja a
Dunával kapcsolatban a közvéleményt.
Budapest, 2000. január 4.
 

Dr. Fodor András    Dr. Kádár György    Marton József
okl. genetikus, egy. docens okl. fizikus, tud. tanácsadó    okl. környezetvéd?
 


Feltérképezett embergének
2000 június 26. Kedd A dániai Politiken On Line beszámolója nyomán

Röviden: Az emberi öröklôdés térképe nagyrészt elkészült. A hatalmas munka a kerék feltalálásával egyenértékû. Az amerikai miniszterelnök Bill Clinton sugárzott a büszkeségtôl, amikor angol kollégájával Tony Blair-el együtt közölhette a világgal, hogy a kutatók elkészültek a történelmi feladattal.

Kimélyítve: Clinton fontos szerepet játszott abban, hogy az állami és privát génkutatók feladták az éles versenyt az ügyben, hogy ki is jön majd elôször egy nyers vázlattal a genetikus készlettel kapcsolatban.

Túltesz a keréken
Többen is megjegyezték, hogy a kutatás eredménye túltesz a kerék feltalálásán. Mindenekelôtt azért, mert a jövôben az ember rendelkezik majd egy olyan tudományos nyersanyaggal, ami minden gyógyszerkutatásra, tudományra és gyógyításra hatással lesz, túl azon, hogy kolosszálisan elômozdítja az emberi faj önmegismerését.

Tíz éve harcolnak a kutatók, hogy feltérképezzék az emberi öröklôdés anyagát, a "genom"-ot. Ami mára 97 százalékban sikerült, és 85 százalékban részletesen feltéképezve. A maradék várhatóan néhány éven belül elkészül majd.

"Kolosszális teljesítmény. Már az mesés, hogy egyáltalán sikerült elôrejutni. De azért egy kicsit ajánlatos óvatosan kezelni az ügyet. hiszen, ami a kezünkben van, az csak a kutatás továbbépítendô csontváza arra nézve, hogy mit is tudnak, és nem tudnak valójában a gének. De mindenképpen egy óriási ugrásról, a továbblépés feltételérôl beszélhetünk." - mondja dr.med. Sven Asger Sørensen, Az Etikai Tanács Tagja a Koppenhágai Egyetemrôl.

99,8 %-ban egyformák vagyunk.
Michael Dexter, az angol részleg, a The Wellcome Trust fônöke leszögezte, hogy ezekután tudományosan bizonyítottnak tekintendô, hogy minden ember 99,8 %-ban genetikusan egyforma.

"Közös emberségünk bizonyítéka a dna-nak nevezett csudálatos csigalépcsôn található, és lassan képesek vagyunk már az üzenet betûit is megkülönböztetni." - monja Michael Dexter.

Feltételezések szerint nagyjából 100.000 gén található az emberi öröklôdés-készletben, amibôl 5000 körül van a betegségekkel kapcsolatos gének száma. 'Biotek' vállalkozások már most sorban állnak a legújabb eredményekért.

Dollármilliárdokról van szó, de nemzetközi megállapodások szólnak az emberi gének tulajdonlása ellen - míg a genetikai térkép alapján születô további felfedezések alighanem bejegyezhetôk lesznek.

Változások várhatók
Nagyon hamar várhatók bizonyos változások a géntérkép nyomán. Az új tudás alighanem egyedre szabottabbá teheti a gyógyszerezést, és egyáltalán nem valószínûtlen, hogy néhány év múlva az orvosok a paciens genetikai profilja nyomán fogják kiírni receptjeiket.

Persze a biztosítótársaságok, nyugdíjpénztárak, és munkaadók is alighanem nagy érdeklôdést fognak mutatni az emberrôl szóló új tudást, no és az egyedileg várható betgségeket illetôen.

Írta Kaare Skovmand és Erik Ettrup, Washington

-------------------------------------------------------------

A fordító kommentárja

Nem tudom ki, hogyan van vele, de enegem inkább egy kicsit megijesztett a nagy garral beharangozott 'felfedezés', mintsem fellekesített volna. Több okból. Az egyik az, hogy évekkel ezelôtt a már akkor kb. 20 éve a feladattal foglalkozó japán kutatók bejelentették, hogy becslésük szerint még legalább újabb húsz évre lesz szükségük ahhoz, hogy valami érdemlegesre jussanak a kettôs gén-spirál 'olvasása' ügyében. A kommentárokból a 'sorok között' itt is kiolvasható, hogy az amerikai-angol oldal sem áll sokkal jobban, már ami a lényeget illeti. Akkor most mire a nagy felhajtás?! Elszabadítandó a génbabrálós laboratóriumokat, üzemágakat?! Miközben alig tudunk valamit igazán!?
És talán a legkevesebbet arról a bizonyos, egymástól megkülönböztetô 2 %-ról, ami nyilván a mentális állásfoglalások, 'lelki-élet', stb. alapanyagául (is) szolgál, hiszen a különbözô testi jegyek, bôr, szem, hajszín, magasság, stb. 'apró' különbségein túl itt található az igazi emberi választék ugyebár. Ugyanazon sok millió év alatt kifejlôdött 98 %-os génkészlettel lehet két ember között 'ég és föld' a különbség, mint tudjuk.

Föltehetjük persze, hogy az üzenet lényege éppenséggel a 98 %-os azonosság lenne. vagyis annak tudatosítása, hogy "egy vérbül valók vagyunk!" (Kipling: A dzsungel könyve) kedves mindannyian - tetszik, vagy nem tetszik. Amint azt egy másik genetikus kartográfiai vállalkozás bizonyította az elmúlt években, miszerint egy nagyon kis csoport ember-féle-ség leszármazottjai volnánk dél-afrikai területrôl, úgy 200.000 évvel ezelôttrôl, és alighanem egy apától. Vagyis, fogjunk össze, szeressük egymást jobban, stb. De - nem tehetek róla - valami azt sugdossa itt a bennem lévô 2, de lehet, hogy jóval több százalék tapasztalatai alapján, hogy a két jeles államférfi ennyire azért nem humanista, és valami business kell álljon a kicsit elkapkodottnak tûnô bejelentés mögött.

No most, ha belegondolok, hogy "már néhány éven belül" személyzetisek, 'munkaadók', (önmaguknak pénzt) biztosítási 'szakemberek', szakbarbár orvosok (tisztelet a kivételeknek!) a kezükben valami óhatatlanul primitív génteszt 'eredményeivel' emberek sorsáról fognak dönteni, kiráz a hideg. És akkor még nem is vázoltam a piacra szabadított génbabráló laboratóriumokból, biokémiai üzemekbôl elôbb utóbb 'törvényszerûen' elôbukkanó kimérákat, új, ismeretlen baktériumokat, etc.

Mi lenne a teendô? Most, hogy ugye láthatóan nem számíthatunk a 'vezetô hatalmak' védelmére gén ügyben sem... Nos, az elmúlt héten Koppenhágában tanácskoztak mintegy 70 ország túlnyomórészt, de nem kizárólag környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetei, felkészülendô a Rió+10 címû 2002-ben esedékes hivatalos, azaz kormányok közötti, ENSZ, stb,  és nem hivatalos, azaz civil 'környezetvédelmi, szociális, stb.' világtalálkozóra. Amint kifejtették, mára több helyen a törvényhozáshoz is közelkerültek nagy civil szervezetek (sok-sok szavazó is ugye!), ha másképp nem, hát tanácskozási, tanácsadási jogokkal. Így ugyan sok kompromisszumra kényszerülnek, de bizonyos eredményeket azért már fel tudnak mutatni világszerte.
Kéremszépen! Nem szívesen mondom, hiszen mennyivel sok szebb és fontosabb dologgal tudna foglalkozni az ember, mint desperát erôfeszítéseket tenni 'az ár ellenében' élete, a gyerekei, a környezete védelmében (különösen, hogy erre elvileg ugye jól fizetett, választott politikusok, megbízott tudósok, stb. hada volna hívatott), de nekem sincs jobb ötletem, mint a személyes példamutatás, és 'civil' összefogás. Tessék megvizsgálni ôszintén mennyire is gabalyodtunk bele személyesen valami környezet-test-lélek mérgezô ügyletbe (összefüggenek!), mennyire vagyunk 'csak' áldozatok, és körülnézni, kire lehet-ne számítani a rokonok, ismerôsök, barátok közül, ha netán egy újabb 'zöld', és/vagy 'szabadulómûvészeti' kisebb-nagyobb egyesületet leszünk kénytelenek létrehozni. Van azért egy néhány jól felépült, megbízható 'érdekvédelmi egyesület' is itt-ott; már otthon is.

Erôt, egészséget, szeretettel

Lazarus

Koppenhága, 2000 június 26.


 Jóvátétel ?!?

> Keszthelyi Zs. Gabor Urnak,
>       Az alabbiakban felvazolt ugy orvoslasara felhasznalhatod a kovetkezo
> nyilatkozatot.
>
>       A MAGYAR AMERIKAIAK ORSZAGOS SZOVETSEGE, (MAOSZ)
> neveben tisztelettel kerem a magyar Kormany Illetekes Szerveit, hogy az 1948-ban az
> Ugyvedi kamarabol eltavolitott, es ugyvedi munkatol eltiltott volt es jelenlegi
> ugyvedeket karpotolni sziveskedjek.
>       En a sajat boromon tapasztaltam, hogy milyen ugyvedek maradtak bent
> az Ugyvedi Kamaraban, amikor engem a Mindszenty Hercegprimas Ur perenek
> foltatasakent a Grosz Ersek ellenni per,  Papp Ervin csoportjaban
> eliteltek. Ezektol mint ugyvedi eskujuket megszegoktol kellene elvenni
> ugyvedi praxisukat es kiutasitani oket az Ugyvedi kamarabol.
>
> Megkulonboztetett tisztelettel,
> Dr. Lengyel Alfonz
> MAOSZ Ugyvezeto Tanacsanak Elnoke
>
> PS
> Junius 30-an indulok Kinaba mint a Sino-American Field School of
> Archaeology amerikai igazgatoja a rendes eves asatas es nyari szemesztert
> vezetni. Igy kerem, ha valami mas keresetek is lenne, mielott elindulok
> kozoljetek velem. Elorelathatolag augusztus vegen vagy szeptember elejen
> erek Floridaba vissza.

Velünk marad a szégyen

A magyar Jan Palach emléke

Sneé Péter
MN

2000 (?) Május 29-én, rövid szenvedés után élete 77. évében elhunyt egy özvegyasszony Budapesten. Jóllehet nemzedékek sorát gondozzák, nevelik, nyugdíjas óvónôkrôl a gyászjelentésekben szokás megemlékezni. Buzgalmukat rendszerint nem tartjuk többre egy kedves kötelesség teljesítésénél. Varga Pálné Vácz Auguszta életét azonban utolsó percéig beárnyékolta a sors. Aggodalommal töltötte el, és félelemben tartotta, majd hiábavaló várakozásra kárhoztatta.

1952. február 28-án egészséges koraszülöttet hoz világra, aki apja elôzô házasságából származó, az ostrom idején hadifogságba esett és eltint fia után a Varga Sándor nevet kapja. A négyesztendôs gyermeket sokkszerien éri Kacsóh Pongrác úti lakásuk szétlövése, kamaszodván pedig mind többet fantáziál rejtélyes testvérérôl. Képzeletében hérosszá növeszti, s a megszállók elleni hôstetteivel traktálja pajtásait. Éledô értelme táplálékot keres. A zsarnokság kínálatát ösztönösen elutasítja, s amint a szegedi erdészeti szakközépiskolában tett sikertelen felvételi során ráeszmél, mit jelent a társadalmi egyenlôtlenség, és milyen erôk mozgatják az önkényuralmat, tudatosan is szembefordul vele. Dacosan, csak azért is a tilosban bolyong, képeket gyijt a szovjetekkel harcoló Wehrmachtról, ugyanakkor az ultrabalos maoisták felé tájékozódik, mivel azokat nyüstölik éppen. A hatvanas évek Budapestjén mit érdekelnék ôt a tények vagy az ideológiák? Tájékozatlanságtól szenved és szabadságot áhít.
Pártgarázsban dolgozó apja benyomja autószerelônek, egy szakiskolástól pedig már az is meglepô, ha egyáltalán foglalkozik valamivel, kiváltképpen a nemzet históriájával és irodalmával. Álmélkodnak is tanárai és pajtásai az AFIT-nál! Féltékenyek, irigykednek rá, csodabogárnak tartják, és bár ügyes kezi, tehetséges inas, nem tudnak mit kezdeni lázongó fiatalságával. Házukban pinceklubot szervez, ahol merész kijelentéseket tesz a diktatúráról, s arról álmodozik, egy napon fegyvert fog az elnyomókkal szemben. Felszabadító háborúról regél, és naponta edz, hogy növelje fájdalomtirô képességét. Tervezget, füzeteiben felhívásvázlatokat ír, guminyomdát szerez, ötölgeti a másfél évtized múltán beérô szamizdatot.

1969 januárjában hirtelen feltárul elôtte a cselekvés - mindaddig elképzelhetetlen - esélye. Jan Palach önkéntes tizhalála egy nemzedéket állít válaszút elé. Ekkortájt sokan érezzük úgy, hogy közös szégyenünk lemosásának egyetlen útjára-módjára lelt az áldozat, de példáját követni elég merész nem akad közöttünk. Kivéve ôt, aki 17 esztendôsen elvillamosozik Üllôi úti lakásukból a Nemzeti Múzeumhoz, ott végiglocsolja a ruháját benzinnel és meggyújtja. Miközben lángol, két nemzetiszín lobogót tart kezében. Szeretnék élni - írja a rendôrség által elkobzott egyik búcsúlevelében -, de most a szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.

Édesanyját jó elôre figyelmeztették, vigyázzon a koránál értelmesebb és érzékenyebb gyerekre. E pillanattól fogva nemcsak egy szülô legfájdalmasabb tragédiájával kell megbirkóznia, hanem az ÁVH-nak titulált elnyomó apparátussal is. A Budapesti Rendôr-fôkapitányság politikai vizsgálati alosztálya ugyanis teljes erôvel dolgozik a Fáklyás fedônevi ügyön. A Btk. 127. paragrafusának (1) bekezdés c) és (2) bekezdés a) pontja szerint izgatással vádolják a haldoklót, s utóbb összeesküvés szervezésével is meggyanúsítják. Vegzálják, akivel csak kapcsolatba került kurta élete során, ismerôseit, barátait, iskolatársait és rokonait kihallgatják, sôt még a Honvédkórházban is nyomoznak, titokban nem segítették-e a megváltó halálhoz a három napig agonizáló fiút. Szoros megfigyelés alá vonják a szülôket, és az eset nemzetközi kihatásaira való tekintettel megzsarolják: amennyiben szót emelnek amiatt, hogy gyermeküket elmebetegként emlegetik a sajtóban, a szovjet hatóságok kezére adják ôket.
Auguszta néni bélyeges emberré válik, a fiát sem láthatja többé. Bele kell egyeznie, hogy elföldelésérôl pontosan kidolgozott és szigorúan titkos terv szerint mások gondoskodjanak. Maga is csupán azért kerüli el a pert, mivel az önkény eltussolná inkább, ami történt, semmint hírverést csapjon körötte. Arról viszont bukása pillanatáig sem mond le a hatalom, hogy félelemben tartsa a hátramaradottakat. Sírkövet csak sokára állíthatnak, de éberen vigyázzák azt is, nehogy antiszocialista vagy nacionalista kegyhellyé váljon, mint ama cseh diáké.

Olyan polgár aligha akadt egykori szomszédunknál, aki ne tudta volna, kit tisztelhet Jan Palachban. A fogcsikorgatva engedélyezett gyászszertartáson egész Prága megjelent. A bársonyos forradalmat követô elsô események egyike volt a hivatalos megemlékezés. Joggal remélhette tehát az idôközben újra férjhez menô, majd korán özvegységre jutó aszszony, hogy beteljesül fia jóslata is: egyszer még megemlékeznek róla. Nem így történt. Három kormányzati ciklus sem bizonyult elegendônek a rendszerváltozás óta, hogy egyetlen apró táblát elhelyezzünk valahol. Nem akadt olyan vezetônk, sem olyan önkormányzati tisztségviselônk, aki legalább a kisujját hajlandó lett volna mozdítani ezért. Közönnyel siklottak el a sajtó figyelmeztetései és a magánszemélyek beadványai fölött. A józsefvárosi illetékesek egymás között labdáztak a polgári kezdeményezéssel. Elôbb kiegészítést kértek döntésük elôkészítéséhez, utóbb meg, amikor megkapták, amit egyáltalán kaphattak ? beleértve az emléktábla szövegtervezetét: Itt élt köztünk Bauer Sándor 17 esztendôs tanuló is. És itt lobbant lángra 1969. január 20-án, hogy égô áldozatával csitítsa mindannyiunk háborgó lelkiismeretét, amiért tiltakozás nélkül viseltük a rabságot (29 szó, ennyit megérdemel talán) ?, ad acta tették az egészet. Hogy nem volt történész az, elôzô évtizedben, aki felemelje a szavát, az a szakma szégyene, de a három garnitúra néma, tehetetlen, tunya politikusának csöndje valamenynyiünké, hiszen a mi nevünkben is hallgattak.
Gyalázatosan megfeledkeztünk a magyar ellenállás mártírjáról. Némi lélektani ismerettel az is kiókumlálható, hogy miért. Személyes elszámolnivalóinkkal majd elszámolunk magunk elôtt, közös mulasztásainkért viszont mindegyikünk pirulhat: nem húztuk be nemzetiszín szalaggal a sírját, nem emeltünk neki hivatalos engedély nélküli emlékmivet.

Hathatósan nem küzdöttünk édesanyjáért sem, nem mentünk el mindenüvé az érdekében, ahová elmehettünk volna. Majdhogynem szó nélkül hagytuk a hivatalosság mulasztásait is, legfeljebb akkor hevültünk neki, amikor még az áldozat érdemét is elvitatták, mondván, egy zavaros fejû fickóból ne csináljunk példaképet. Ordítottunk akkor egy keveset. De hittünk a nyugtató szavaknak és a kedves ígéretnek: mihelyt a múzeum igazgatója engedélyezi a tábla elhelyezését, kerül emlékjel. Nem csaptunk az asztalra azért sem, hogy a reménykedô, szerencsétlen aszszony addig se tengôdjék a létminimum alatt, betegen. Megkéstünk a perlekedéssel, nincs már, aki elôtt bocsánatkérôen és köszönettel tisztelegjünk. Fiának állíthatunk obeliszket, de soha többé nem fejezhetjük ki jóvátételi szándékunkat az édesanya elôtt. Varga Pálné Vácz Auguszta halott, június 21-én háromnegyed tízkor fektetik gyermeke mellé a Rákospalotai temetôben.

Béke legyen vele! Velünk a szégyen marad.


 
A RUSAI VÉSZBIZOTTSÁG R.L. személyes iratainak illetéktelen elkobzásáról:

2000.03.04-én szombaton (!) 16.00 óra tájban megjelent Rusai László hatvani
lakásában a gyöngyösi "dr." B.Á. (elektrosokk-nagymester*), és mint
"kezelõorvosa" merõ "jószándékból" megfenyegette, továbbá beszámoltatta
Rusai Lászlót arról, mely szervekhez küldött panaszt, majd elkobozta Rusai L.  gépelt kéziratait és magával vitte azokat, úgy távozott. Hatósági szakértõnek adta ki magát - megjegyzendõ, hogy 5 nappal késõbb, március 9-én készültek Rusait könnyû testi sértés vádjával perelni, mármint a bíróság- , B.Á. magabiztossága hatalmi jóváhagyást érzékeltet.

A szolgasajtó ma Magyarországon ezt az esetet nyilván úgy fogja tálalni (ha nem hallgatja el), mint a jól mûködõ demokrácia egyik szükségesintézkedését, holott a komonista gondolatrendõrség leplezetlen tovább-mûködése nyilvánult meg itt - mely "Szervnek" a magánlaksértés, a személyi tulajdon elkobzása nem jelent gondot; a hatalom pribékjei a törvény fölött állnak.

Ma is ez a helyzet tehát: Házadba betörhetnek, behatolhatnak, holmijaidat,
írásaidat, lejegyzett gondolataidat bármikor elvihetik - "ugye" ez már
"egészen más" mint a kádári terror ("volt")?!

Bp-Baja,2000-03-09 "Rusai Vészbizottság"
(Jogvédõ állampolgári bizottság)

*Megj: Az a személy, aki a kádári rendszerben Rusait agyelektrosokkolással
rokkantotta le ma nyugdijasként tovább dolgozik az egykor vezénylete alatt
állt gyöngyösi pszichiátrián, utódja Görhöny G.fõorvos a jó kollégája
BÁ-nak. BÁ ért.szer. igazságügyi szakértõi magánvállalkozást is mûködtet és
felügyeli a Füzesabonyi "pszichiátriai gettó" intézetet is. Rusai L.most is
a keze alá került legutóbbi behurcolásai alkalmával.
 

    Archivumunkból az ügyhöz>

Az Országépítôbôl:

Hm!? Tud valaki az emlékmû sorsáról? / 2000.jan.11.


E-mail:
hamv.laz@get2net.dk