"Esztertánc"

    “Vissza kell adni az ember örök életét. Ha pedig ez megtörtént, az ember vissza fog tudni térni az élet valódi szépségeihez és a szekunder gyönyöröktôl elfordul. Abban a pillamnatban, amikor kiderül, hogy a hatalom, a vagyon és a hír a valódi élet szurrogátuma [=pótléka], és a becsvágy elsô oka a kétségbeesett rettegés, hogy az életet elvesztheti, lehetôség nyílik arra, hogy az ember személyes sorsát teljesítse. Ez ebben a percben emberiségkérdés. (...)
    A személyiség szabadságának tudatos érvényesítésével az emberben a közösségi ösztön helyreáll, és mostmár nem parancsra, hanem szabadon abba a társadalomba szövi be magát, amely lényének megfelel. Az embernek ma vallás, faj, nemzet, osztály különbsége nélkül az egész földön legfontosabb megvalósítandó feladata a személy. A személyiség kérdései pedig csak emberiségtávlatban oldhatók meg. Ezért az az univerzális állam, amelyet ma az ember vár, emberiségállam úgy, hogy abban minden kollektívum szabadon élhet, minden faj, osztály, vallás, nemzet a maga mûvét szabadon teremtheti.
    Alig van nép, amely a feladat elôtt készületlenebbül állna, mint a magyar. Egyetlen feltételét sem szerezte meg annak, hogy az univerzális állam felé a kezdeményezô lépést ha nem is tette meg, de készséget szerezzen ahhoz, hogy a világban, amelyhez tartozik és amelyben ezer évig nem tudott elhelyezkedni, önmagát megtalálja. Végül meg kell szabadulni attól a nyomasztó hazugságtól, hogy a világ elsô népe a magyar. Tudomásul kell venni, hogy ezt a felfogást nem a valóságérzék, hanem a valóságtól való félelem teremtette. Komolytalan olyan dicsôségben való hit, amely nincsen másutt, mint a politikai ripacsok ripôk szónoklataiban. Az uralom legelsô feltétele az önuralom.”
 

Hamvas Béla: Öt géniusz
 Megjelent 1988-ban az Életünk könyvek sorozatban.+'99 Magyar Hüperion II.



     A jó hír: Van olyan kipróbált tanítási felfogás, módszer, amivel  ‘bárhol és bármikor’ nekiláthatunk mindenkori egyik legfontosabb közös dolgunknak: A szabad, és felelôsségteljes felnôtt ember (ön és társ-) képzésének.
Modelljét tekintve talán leginkább a 150 éves dán népfôiskolára emlékeztet.* Amennyiben elônyben részesíti a bentlakásos megoldást, valamint az “élet iskolája” oly módon, hogy a  ‘tanulók’ és a ‘tanárok’ dialógusaiban a mindennap (is) viselhetô tanulságokra koncentrál, és a ‘tanításban’ a dokumentációk, mûvek, könyvek tanulmányozásán, és elôadások végighallgatásán meszze túl a résztvevôk saját alkotásaira épít elsôsorban!
A módszer mélyrétegét a - többek között a budavári Nemzeti Galéria immáron jó 25 éves ‘GYIK’ mûhelyében kidolgozott, a ‘szabad zenélés’ Szabados-i tapasztalataira, valamint a Koppenhágai Hamvas Béla Klub kísérleteire alapozott -  teremtô mûvészeti gyakorlatozás képezi. A “Fülepi értelemben”, amennyiben a ‘tanulók’ mindenek elôtt személyes világnézetükön, és annak sokoldalú kivitelezésén dolgoznak, a legkülönfélébb technikával és megközelítéssel. Egy-Más segítségével próbálván ki a lehetséges valóságtartalmakat, állítgatva, méregetve a találkozások jelentôségét a mindenkori meggyôzôdésük szerint - szabadon.
Az együttlétre áldozott idô  szerint a személy egyetemes, (Hamvas B. szavaival:) horizontális (hagyományos, történeti) és vertikális (személyiségfejlôdési, ‘lélektani’) koordinátáinak vizsgálatán és ‘beállításán’ túl (de az üveghegyen innen) elmélyedhetnek még a résztvevôk a legújabb tudományos világ - és emberkép ‘holografikus paradigmáiban’, egy emberiségléptékû nemzeti stratégia lehetséges változataiban (a sajátos magyar nyelv és történelem adta tanulságokat is átskálázva), a “szûkebb környezet” (város, falu) aktuális feladataiban, családi és privát kérdéseikben, az egészséges életmód és testedzés tradicionális és újabb változataiban, stb.

Mindehhez legjobb lenne persze valami állandó hely, “szabadegyetem, népfôiskola, kollégium”, ahol összegyûjthetôk, és rendszeresen elemezhetôk lehetnének a tapasztalatok és a dokumentumok is.
De 3-5 fôs ‘kiszálló csapattal’ már ma meg tudjuk oldani a feladatot az ország, sôt a Föld bármely részén (egyelôre leginkább magyarul) minimum 5 napos és maximum 5 hetes bentlakásos kurzusokkal. Lehetôség szerint bevonva a helyi mûvészeket, tudósokat és egyáltalán mindenkit, akinek van valami átadnivalója a fentebb felsoroltakkal kapcsolatban. (Bérmegegyezés mindíg egyénileg és esetileg!)

Érdeklôdni lehet a Kispad Alapítvány-nál
7967 Drávafok, Arany János u.1.
t/fax: (+36) 73352320,
e-mail: kispad@freemail.c3.hu ,valamint a
a Koppenhágai Hamvas Béla Klub-nál:
Husumgade 13. 2.th. 2200 København N. Danmark
t./fax: (+45) 35832470
e-mail:
hamv.laz@get2net.dk
 

Referencia* a fentieken kívül, többek között: Székelyné Kovács Eszter pszichológus/szupervizor, és Vizsolyi Ákos szociológus/szupervizor (elérhetôk a Kispad Alapítványon keresztül).

* Személyes beszámoló a 'dán modellrôl' klik>


“A Személy az a Hely,
ahonnan az Egész Egyszerre látható!”
(H.B.)
 

'István-Zsolt beavatás'

Képek a Pilisi bemutató kurzusról '97-bôl

    “És akkor edzôtáborba vonultak. Igen, az egész ország. Míért? Csak az a természetes, hogy a sportolók nagyobb versenyek elôtt különleges erôfeszítéseket tesznek a jó eredmény érdekében? Elvégre ezredforduló van, meg EU csatlakozás.
    Szóval edzôtáborba vonultak, és attól kezdve nem volt írott malaszt többé, hogy miképpen teremtsük meg a tisztességes emberi együttmûködés feltételeit, hogy milyen a jó támogatási rendszer, meg hogy a mezôgazdaság finanszírozását meg kell oldani, mert szépen leültek és megállapodtak (gyakorolván a jó szót, meg az egyenes beszédet), hogy kinek mi a teendôje, mikorra kell teljesíteni és kik a felelôsök a lebonyolításért.”

Jávor Károly: A Kisherceg és a nagybani piac.
 Megjelent A FALU 1998. XIII.ÉVF. 2. számában.


* A Madárdal együttes két tagja, a Szabados György, és az  Örökség népfôiskola által nevelt Fehérvári Lilla - Vaskó Zsolt házaspár ('jobbra');
mindketten résztvettek a legtöbb otthoni bemutató népfôiskolai kurzuson, mint zenei asszisztensek (is). Zsolt a Pilisben (Szabados György keze alatt!), Lilla Százhalombattán 'avatódott be'.

Vaskó Zsolték telefonja: (36-1) 226 9605

Hívhatók népfôiskolákra zenekarként, zenérôl elôadóként, 'beavatási' zenész asszisztensként;
és együtt dolgoznak a Hattyú·Dal·Színházban is.


Egy példa!

Pályázat vázlat
(Megmunkálás alatt!)

Az Ormánságban eltöltött hét évem a falvak életbenmaradásáért folytatott munka, ezen belül is a hálózatépítés és képzés jegyében telt. Elôzménye volt húsz év településtervezôi tapasztalat, és olyan teljesség-szemléletû képzések megtapasztalása, amelyek megérlelték bennem azt a meggyôzôdést, hogy személyesen és egyenként kell megerôsíteni a hálózat minden láncszemét abban, hogy mindenki önállóan gondolkodó és cselekvô szabad emberként legyen képes feladatát ellátni. Ez az alap nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a késôbbiekben - vagy akár a korábban - szerzett szakismeretek megfelelô emberi öntudattal, tartással párosulva legjobb formában érvényesüljenek.

Az 1991-92-ben lezajlott dél-dunántúli települési animátorképzést még a KTM fômunkatársaként támogattam, s mint a Falufejlesztési Társaság tagja, a teljes folyamatban részt vettem. 1992-96 között öt nyáron át vezethettem a Fii Cu Noi Beás Kulturális Egyesület bentlakásos nyári vezetôképzô tanfolyamait. 1993-tól szervezem a baranyai falugondnokok és polgármestereik találkozóit, együttmôködését, információáramlását. A falugondnokok képzésein rendszeresen részt veszek, és kiépítettem egy kapcsolatrendszert a falugondnokok szupervíziójára, amely az országos alapképzés részévé vált. Ez a kapcsolatépítés három “Faluszívek párbeszéde" tanfolyammal indult, amelyek közül a harmadik* már továbblépett az eredeti célokon, mélyebb szemléleti alapozást is megcélozva. 1998-tól môködik a Baranyai Látókör**, aprófalvakban élôk beszélgetôköre. 1999-ben részt vettem a Magyar Cigányokért Közalapítvány kezdeményezésére a Partners Hungary által tartott konfliktuskezelô képzésen, amely három megyében kísérletképpen építi ki e hálózatot.

[* Lázár Ervin J. mint 'beavatás-felelôs' részvételével /** A Koppenhágai Hamvas Béla Klub - Kovács László B. kezdeményezése nyomán]

Saját meghatározó élményeim (Urbanisztikai Tanfolyam 1979-80, Schumacher College, Devon 1991, Pilisi Népfôiskolai Alapképzés 1997), a megyében szerzett tapasztalataim, az aprófalvakban élôkkel kiépített kapcsolatrendszerem és szakmai ismereteim összegzése alapján merek vállalkozni egy olyan alapozó képzés megszervezésére, amelyre közösségalkotó, önszervezôdô folyamatok épülhetnek, újabb támogatást adva e sajátosan aprófalvas megye halmozottan hátrányos helyzetû térségeinek felzárkóztatására.

'Szabados zen-e-foglalkozás a pilisi öt napos Hamvas Béla Népfôiskolai kurzuson'

Hamvas Béla ezt írja a Mágia szutrában:

“Az ember mindig egész. A szociális hétköznapon az életfenntartás, a becsvágy, a siker, a szenvedélyek, az ösztönök, a rajeszmék, a kényszerek, a megalkuvás, az alkalmazkodás temperatúrájában ennek az egésznek kibontakoztatására nincs se mód, sem alkalom.
De a létezés hevében (alkotás) minden ember olyan egészként viselkedik és gondolkozik és ítél és értékel és beszél és cselekszik, amely egésznek birtokában van az egész egyén, vagyis nem a tulajdonságoktól határolt környezet, hanem a világ."

A “létezés hevének" megteremtését tôzte ki céljául az az ötnapos, bentlakásos képzés, amelyet a nyár folyamán, túlnyomóan a baranyai aprófalvakban élôk, illetve az ôket segítôk számára szervez az Új Kispad Alapítvány.


Az Új Kispad Alapítvány létrehozását az a körülmény sürgette, hogy az 1994. elején bejegyzett, és azóta - többek között - a Baranya Megyei Falugondnokok Egyesületének môködtetésével foglalkozó Kispad Alapítvány egyszemélyi alapítója meghalt, és így a Kispad Alapítvány alapszabálya,  és egyben môködése nem képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez, ezért megszüntetése indokolt. Az Új Kispad Alapítvány felvállalta a régi alapítványi célokat, feladatokat. Idézet az alapszabályból:

Az Alapítvány célja:

-A helyi (különösen falusi) közösségek újjászervezôdésének elôsegítése;

-Beszélgetôkörök, egyesületek és más szervezôdések helyi és térségi együttmôködésének támogatása, szemléletformálás a harmonikus térségi fejlôdés megindulása és fenntartása érdekében;

-Képzések, tanfolyamok, információáramlás segítése, szervezése szintén a térségi fejlôdés megindulása céljából;

-Szellemi értékek, hagyományok, a természeti és épített környezet megôrzése.


Így tehát a Kispad Alapítvány tevékenységének, képzési gyakorlatának folytatásaként az Új Kispad Alapítvány elsôként egy olyan képzés megindítását vállalja fel, amely a magyar szellemi hagyományokat a dán népfôiskolai modell tapasztalataival egyesítve kísérli meg egy szabad képzési módszer útra indítását és meggyökereztetését. A képzés vezetôje az 1997 januári pilisi képzésen mintegy 20 fô számára referenciát nyújtó Lázár Ervin János, aki a budapesti Gyermek- és Ifjúsági Képzômôvész (GYIK) Mûhelyben szerzett môvészeti oktatói tapasztalatai után 13 éve Koppenhágában tanulmányozza a népfôiskolai képzés lehetôségeit.

Minderrôl álljon itt két részlet Lázár Ervin János 'Mire jó ma a magyar-ság?' címû, 1996-os írásából:

“Máshol már részletesebben felhívtuk a figyelmet a “dán modellre", amely - véleményünk szerint - Európában talán leginkább hasonlít a vázolt, javasolt nemzeti berendezkedésre, a különben egyre szorosabban együttmôködni szándékozó Európában. Kiemeltük már, de itt most különösen jó példa az az iskolafajta, amit a “dánság" fogalmazott meg, és dolgozott ki a legmarkánsabban az elmúlt 150 évben. A dán tipusú szabad, bentlakásos népfôiskola hálózat, amely nemcsak arra volt alkalmas, hogy egy nagyon nehéz történelmi pillanatban a nemzeti identitástudatot egyetemes és “északi" összefüggésekre hivatkozva megteremtse, hanem máig ható “emberiségléptékû" feladatot is meg tudott fogalmazni mind az iskolahálózatnak, mind a nemzetnek, amennyiben egy mintaszerû, a szeretetre (“szolidaritásra") összpontosító, “Isten királysága" felé tartó, a lelkiismereti és szólásszabadságot tiszteletben tartó, egyre világosodó, viszonylag biztonságos demokratikus társadalmat próbál építeni. Az utóbbi években kimondottan sikeres, viszont komoly kül- és belpolitikai egyensúlyozó bravúrokat követelô lavírozást folytatva a nemzetközi pénz-piaci hatalmasságok igényei és a saját nemzeti fejlôdésének követelményei között. (...)

Az ember (ha magyar?) bizony akár irigykedhetne is, amikor azt látja, hogy micsoda erôfeszítéseket tesz a dán értelmiségnek szabadabb, például szabadiskolákon, vagy népfôiskolákon “felnôtt", esetleg éppen ott dolgozó része, hogy megértse, kibontsa saját szellemi örökségét a maga és a dán fiatalság számára. Ha pedig azt nézzük, hogy a napjainkra több, mint 100 népfôiskola mekkora hányada tud még mindig - dacára az utóbbi száz évben folyamatosan és gyorsulva nihilizálódó és laposodó euroamerikai szellemi miliônek- igen magas szinten megfelelni az alapítók ugyancsak komoly elvárásainak, hát az bizony talán öt ilyen kis országnak is elég lenne."

Nekünk is elôbb utóbb ôszintén szembesülnünk kellene problémáinkkal, és azzal, hogy felszíni gyógymódjaink hatástalanok, miközben egyre mélyül a válság, a látható válságtünetek mélyén pedig szemléleti, személyiségi és értékválság lappang. Válságkezelô gyógymódjaink egyike a képzés - szakképzés, átképzés - , amely általában csak a szaktudás átadására összpontosít, a személyre, annak gondjaira, és fôként a folyamatjellegô gondozásra nem figyel. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkanélküliség és az elszegényedés válságjelei már nem orvosolhatók munkahelyteremtéssel és segélyezéssel, mélyebb alapok rendültek meg annál, hogy a felületi kezelés ezt elfedhetné. Ezért tartom egy lehetséges megoldásnak a folyamatjellegû bentlakásos népfôiskolai képzés megindítását, tudva,  hogy kezdeményezésünk egy kísérlet, és bízva abban, hogy eredménye egy támogatható folyamat beindítása lesz.

Fentiek után röviden összefoglalható az indító képzés néhány fontos, gyakorlati adata.

Színhely az Ormánság Alapítvány drávafoki szabadiskolája, idôpont 2000. augusztus, 11-17, öt nap, öt éjszaka, teljes ellátással. Résztvevôk száma kb. 20 fô, + 4 fô tanfolyamvezetô, segítô, szervezô, kb. három meghívott elôadó (teljes ellátással 25 fôre kalkulálunk).  Az Ormánság Alapítvány árajánlata alapján ... (Megbeszélés alatt!)

Még lehet jelentkezni!
Telefon/fax-számok, e-mail fentebb!

Fenti rövid bevezetô hátterét több évi érlelés, munka képezi. Ha az indoklás hiányos, az nem jelent gondolati hiányokat, inkább az áttekinthetôség érdekében tett rövidítéseket abban a reményben, hogy a felvázolt probléma ismerôs, szükségtelen a részletezése.

Drávafok, 2000. január 12.


Faludi Erika


    Íme a kurzus-vázlat: "Személyben a közösség"; "Személyben godolkodva"; "Saját társam vagyok Benned" - meg ilyen 'munkacímek' jutnak eszembe ippeg.

    A beérkezés napján, vacsora elôtt - ha van idô - páros, mozgásos gyakorlatozás, 'körbe-körbe'...
    Vacsora közben, és után ismerkedés, programismertetés, tanulmányi csoprtok kialakítása. Ez csak annyit tesz, hogy a 'tanarak' külön-külön két esti összejövetelre csalogatják a kurzistákat. Az én ajánlatom a 'Csontváry Szellemi Csontkovács Mûhely' lesz valószínûleg. Mindenkinek választania kell valamit-valakit (annak a 'tanárnak' is, akihez nem jelentkezik senki!), de maga is jöhet javaslattal (mint László a Jungi álomkártyáival a Pilisben, vagy amint a Dúl Antalék Zsuzsája javasolta a Hamvas munkacsoportot példul.) Két ember már egy 'csoport'! Végül ha vacsora elôtt nem volt idô páros, mozgásos gyakorlatozás este, azután 10-ig zene, tánc, vigalom. (Elsô estére jó boroknak is kell lenni!)

    Másnap: reggeli zenés meditációs ajánlat. Azután ebédig (egy hosszabb szünettel) elôadás és beszélgetés az 'új' emberrôl, vagyis az új (ôsi) lélektanról, a 'különleges tudatállapotokról', és a hologrammatikus új (ôsi) világképrôl. Elôadó, és beszélgetés-vezetô Eszter (?) és Ervin (?). Bevallom itt vagnnak még kétségeim Eszterrel és magammal kapcsolatban is. László Ervin megfelelne például. Talán veled szóbaáll, estleg küld valakit. Pap Gábor is megfelelne persze...)
    Délután, vacsoráig mozgásos párosgyakorlatok, sík, és kézimunka, költészet, 'mit tudom én'... Vacsora után 'világkép-borítékolás', majd a munkacsoportok dolgoznak külön-külön kb. 10-ig. (Vagy, amíg jól esik nekik!)

    Harmadnap: reggeli zenés meditációs ajánlat. Azután ebédig (egy hosszabb szünettel) térgyakorlatok, koreográfiák, zene...
    Ebéd után vacsoráig, egy hosszabb szünettel: 'Kis'-térségi életstratégiák, közös-ség épülés... (v.vmi ilyesmi) Erika és Lantos G. (?) elôadásával, és beszélgetés vezetésével.
    Vacsora után 'beavatás'*-ismertetés, pár-sorsolás (lehet, hogy ez még itt korai?), majd a munkacsoportok dolgoznak külön-külön kb. 10-ig.

    Negyednap: reggeli zenés meditációs ajánlat. Azután ebédig (egy hosszabb szünettel) Globalizálódás!? Elôadás, beszélgetés: Síklaky és Erika. (??)
    Délután, vacsoráig mozgásos párosgyakorlatok, rekvizítumok készítése a 'beavatásokhoz', próbák, konzultációk a muzsikussal, a tanárokkal, stb.
    Vacsora során és után a munkacsoportok beszámolói, majd folytatódik a felkészülés a másnapi 'beavatásokra'...

    Ötödnap: 'Beavatások', kurzuskiértékelés. (Fontos elôre leszögezni, hogy a kurzus az utolsó kiértékelô szavakkal ér csak véget (amúgy meg remélhetôleg folytatódik a kiértékelés, 'tanulás' és konzultáció az interneten!)

    Fontos még, hogy: Mindenki hozzon magával 'strapa-sportruházatot', aki pedig tud, és/vagy szeret játszani valami hangszeren nehogy elfelejtse elhozni. Valamint minden olyan könyvet, anyagot, (lehetôleg több példányban), amit bármilyen okból fontosnak tart a köz számára.

    Gondolom az anyag-felszerelés lista még várhat. Viszont mielôbb keresni-találni kéne egy videóst, aki az egészet végigfilmezi. István??

    Koppenhága, 2000 január 20.
Ervin

[* A 'beavatásról' sokat lehetne írni, írtam is már, fogok is még, de úgyis csak az kezdi érteni, aki egyszer végigcsinálta. Nem ördöngôsség különben. A tapasztalatok, visszajelzések és kiértékelések alapján viszont nagyonis erôs élmény, és igazi ki-be-nyílás alapja lehet...]


 

A MEGHÍVÓ>