Koncertaktualitasok.htmlTEXTMOSS./9D9D Koncertaktualitasok.html
2004. december 12-én 17 órakor Jászberényben, a Jászság Népiegyüttes Házában, a Víz utcában és
 2004. december 14-én 18 órakor Szajolban a Paál István Stúdiószínházban:

 Várszegi Tibor és társulata

 Hírnökök / Vesnici (43 perc)

 Három árva c. erdélyi népballada-változatok alapján írták a szereplõk / igraju:

 Gemza Péter, Krupa Sándor, Várszegi Tibor.

 Díszlet / Scenografija: Block Csoport.

 Zeneszerzõ / Kompozitor: Mezei Szilárd.

 Zene / Muzika: Dénes József (gitár) és Mezei Szilárd (brácsa).

 Rendezõ / Reditelj: Várszegi Tibor.

 *
 Lement a nap lemenõbe,
 S kimentek a temetõbe,
 S adott nekik három vesszõt,
 Hogy csapják fel a temetõt.

 "Kelj fel, anyánk, édesanyánk,
 Mert elszakadt a gyászruhánk!"

 


 Improvizáció / Improvizacija (15 perc)

 Gemza Péter (tánc / ples) és Mezei Szilárd (brácsa / viola)


  A mennybe vitt leány /
Devojka odnesena u raj   (48 perc)

 Judika szép leány c. székely népballada és
 Palkó Tibor Felajánlás címû képe alapján.

  Írta, játssza, díszlet, film / Autor, scenografija, film i igra: Várszegi Tibor.

  Zeneszerzõ / Kompoziotor: Mezei Szilárd.

  Zene / Muzika: Mezei Szilárd Trió.

 *
 "... és szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket!"

 (Ezékiel 18.13.)


Holland-Magyar Impro Fesztivál

MU Színház (Budapest)

2004-11-09 20:00

2004-11-10 20:00
 
 

GyõrFree Kamarazenei Esték

MU Színház (Budapest)

 2004-11-09 22:00

www.mu.hu



Megvoltak, beszámolók-kal:

A Via Italia a legjobb elôadás

A Vajdasági Hivatásos Színházak 54. Fesztiváljának eredményei
A Via Italia a legjobb elõadás

(Magyar Szó, 2004. április 24-25.)

Az Újvidéki Színház Via Italia címû elôadása a gyôztese a Vajdasági Hivatásos Színházak 54. Fesztiváljának. A Mira Stupica színésznô (elnök), Vladimir Kopicl színikritikus és Andrási Attila rendezQ összetételq zsûri döntése értelmében a legjobb rendezésért járó díjat Radoslav Milenkoviérdemelte ki a nagybecskereki színház Negyedik nôvér címû elôadásáért. A legjobb nôi fôszerepért járó elismerésen ketten osztoznak: Jasna Urii Fema megszemélyesítôje az Újvidéki Szerb Nemzeti Színház Felfuvalkodott tökfej címû elôadásában és Biljana Keskenovi}ivka Popovialakjának megformálója a zombori Népszínház A miniszter felesége címû produkciójáért.

A legjobb férfi fôszerepért járó elismerést Puskás Zoltán érdemelte ki, aki Deda szerepének megformálója a Via Italia címq darabban. A nôi mellékszereplôk közül Aleksandra Pleskonji-Iliaz Újvidéki Szerb Nemzeti .Színház  Kinek hisztek? címû elôadásban nyújtott alakításáért kapott díjat, A férfi mellékszereplôknek járó elismerés ez alkalommal Zdravko Paninak jutott Pera írnok alakjáért a zombori A miniszter felesége címû elôadásban.

A legjobb díszletért járó elismerés Mezei Kingának, a Via Italia díszlettervezôjének jutott. A legjobb jelmezt a szabadkai Gyermekszínház Csipkerózsika címû elôadásban látta a zsûri ennek megálmodója Szamosvári Éva. A fesztivál legjobb zenéje a Via Italiában hangzott el, a zeneszerzô Mezei Szilárd. A legjobb bábokért ez alkalommal nem osztottak ki díjat. A zsqri döntése értelmében a szabadkai Csipkerózsika-elôadás alkotógárdája kapta a fesztivál különdíját, nagyfokú kreativitásáért. A Vajdasági Drámamûvészek Egyesülete Vladimir Grbinek ítélte oda a fesztivál legjobb pályakezdô színésze elismerést, a szabadkai Népszínház szerb társulata Színlelt támadás téves védekezés címq elQadásban Miaa úr szerepének megformálásáért.

m. k.


CONTEMPORARY WORKSHOP ENSEMBLE & MEZEI SZILÁRD
- Free Music Workshop -
Concerts in Denmark 2003

4.  sept  Ærø Højskole (an island south of Fyn)
5.  sept  'fedebrød'  Ålborg
7.  sept  Kunstbygningen  Århus
8.  sept  Church at Nørrebro , Copenhagen (Foto!)

Jens BALDER - trombone
MEZEI Szilárd - viola
Nils DAVIDSEN - bass
Peter Ole JÖRGENSEN - drums

Rövid beszámoló a Faliújság rovatban!



K a n j i z a  * K a n i z s a
(Serbia - Montenegro)
2003. IX. 11-13.
JAZZ, improvizovana muzika...
JAZZ, improvizatív zene...
JAZZ, improvisative music...
WEB:http://www.jazz.eutelnet.com

Tanuló vagyok, nem mester

Európa nélkül nem lenne karrierem

        A jazz és improvizatív zenei világ közepe múlt szombaton Magyarkanizsa volt. Hiszen olyan nagy nevek találkoztak itt, mint Anthony Braxton, Szabados György és Vladimir Taraszov. A közös zenélés örömét és páratlan élményét pedig mindazok megtapasztalhatták, akik ott voltak a IX. Jazz, improvizatív zene... fesztiválon.
             Anthony Braxton a koncert után megtartott sajtótájékoztatón ugyanolyan szenvedéllyel nyilatkozott az újságíróknak, mint amilyen szenvedéllyel játszott. Kifejtette, hogy a sztereotípiák ellen száll hevesen harcba, az ellen az általánosan elfogadott vélemény ellen, hogy a négereknek jó a ritmusérzékük, az európaiak pedig az értelmiségiek.

             -- A jövõ kihívása, hogy az emberiséget teljességében értsük meg. Zeném valahol középütt van, én sohasem éreztem ellenpólusnak Európát. Tisztelni kell az univerzalitást, másképp nem lehet jó tanuló senkibõl. Olyan korban élünk, amikor számtalan új lehetõség kínálkozik. Akkor tudunk pozitívan haladni, ha különbözõ személyiségeket tudunk összehozni. Sokat tanultam abból, hogy most Szabadossal és Taraszovval muzsikáltam. Számomra minden zene fontos, a zene hivatásos tanulójának tartom magam. Nyitott vagyok a további ismeretek befogadására, mert még annyiféle zene van, ami új számomra. Remélem, elõbb-utóbb eljutunk arra a szintre, hogy el tudjuk majd választani a zenét a faji és politikai hovatartozástól. A zenének túl kell mutatnia a nacionalista megnyivánulásokon. Ezért kell a jövõben a holisztikus, tehát a teljességet figyelembe vevõ szemléletmódnak eluralkodnia. Azért is, hogy gyerekeink is megérthessék a lét szépségét, a zene fontosságát. Úgy érzem, hogy jelen pillanatban visszaélnek a zenével. Sok esetben azt hangsúlyozzák, hogy az afrikai zene fontosabb, mint a világ többi kontinensérõl származó zene. A burkolt manipulácó idõszakát éljük. Az Egyesült Államok úgy döntött, háborút indít Irak ellen az ENSZ jóváhagyása nélkül és most nagy probléma alakult ki. A párhuzam pedig abban rejlik, hogy egyesek azt hangsúlyozzák, a New Orleans-i a legkifinomultabb zene, minden más zene fölött áll. Ez nacionalista szemléletet szül. Amerika csak része a világnak, nem a világ maga. A New Orleans-i zenébõl én a világzenét olvasom ki.
             -- Magamnak egy zenei rendszert dolgoztam ki, olyat, melyben visszatükrözõdnek példaképeim -- fejtette ki az újságíróknak Braxton. -- Egyrészt megpróbáltam megtalálni azok zenei rendszerét, akikkel azonosulni tudtam: John Coltraine, Stockhausen, John Cage és Johann Sebastian Bach. Mert veszélyes kizárólag saját zenét játszani, ezért szoktam standardokat, Bachot és ezt a nagyon különleges Szabados-zenét játszani. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy megtaláltam, mi az, amivel foglalkozni akarok. De ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartottam, hogy eltávolodjak saját zenémtõl és mások zenéjét játsszam, mert hangsúlyozom, én csak tanuló vagyok, nem mester. És miközben boldog diák vagyok, nagy szerencsém van, hogy Szabados zenéjét játszhattam, mert amikor az õ zenéjét játszom, minden tudásomra szükségem van, és a maximumot kell adnom. Ez vonatkozik más európai zenészekre is. Ezért fejet kell hajtanom az európai zenészek elõtt. Európa nélkül nem lenne zenei karrierem. Chicagóból származom, de amikor ezekkel az emberekkel, Szabadossal és Taraszovval találkozom, úgy érzem, hogy testvéreim között vagyok.
             Braxton bevallotta, mindig közelinek érezte Oroszországot, Szabados zenéjét pedig sokkal korábban tanulmányozta, mint találkozott vele:
             -- Szabados zenéjében a Bartók Bélához való közelsége ragadott meg, a magyar népzene. Fiatal zenészként sokat tanulmányoztam Bartókot, azt, hogyan épül be a népzene a modern zenébe. Szabados kompozícióiban és improvizációiban is azt a nagyon különleges érzést találtam meg, a különös vibrálást, amit a vele való közös zenéléskor tapasztaltam. A remény érzését.
             Végezetül elmondta, milyennek látja a jazz alakulását: A jazzt ma egyetemeken tanítják. Az onnan kikerült generációk kilencven százaléka tökéletes technikával bír. Olyan tökéletesen tudják elõadni John Coltraine számait, hogy még akaratlanul vétett hibáit is tökéletesen visszaadják. De az kit érdekel, mondja Braxton. Mert akkor az ember inkább felteszi a lemezt. A mai jazz-zenében az érzelmek vesznek el, pedig a jazznek az a lényege, a rögtönzés, amely felszabadító hatással bír. Mert tudjuk, a zene mindennél mélyebb hatóerõvel bír. A kanonizáció elkerülhetetlen, de annak nem puszta reprodukciónak kell lennie, hanem az egyéb behatásokra is oda kell figyelni.
 SZÁNTÓ Márta



Magyar Szó, 2003. július 4.
9. INFANT
Hírnökök
             Lement a nap lemenõbe,
             S kimentek a temetõbe,
             S adott nekik három vesszõt,
             Hogy csapják fel a temetõt.
             Kelj fel, anyánk, édesanyánk,
             Mert elszakadt a gyászruhánk!
             A Három árva címû erdélyi balladaváltozatok alapján készült a
budapesti Várszegi Tibor és társulatának elõadása, melyet a szereplõk Gemza
Péter, Krupa Sándor, Várszegi Tibor és Benedek Szabolcs írták. Díszlet:
Block Csoport, Fény: Kovács Gerzson Péter. Zeneszerzõ: Mezei Szilárd. Zene:
Mezei Szilárd (brácsa) és Dénes József (gitár).
             A rendezõ, vagyis, ahogyan az Infant mûsorában áll: elrendezõ
Várszegi Tibor a következõképpen vall az elõadásról: Palkó Tibor (a Block
Csoport egyik tagja) kör alakú képeket kezdett készíteni.... A kör az
anyagtalan égi világ tökéletessége, a négyszög pedig ennek földi
megjelenése... A kör a Teremtõ, a négyszög pedig a teremtett világ tökélye.
A Hírnökök c. elõadás egyik története is a szögletes formák kör alakúvá
történõ átváltozásáról is szól.
             Érdekes elmondani, hogy a három aktõr közül egyik sem hivatásos
színész. Elsõsorban jó barátok, akik akkor készítenek elõadást, amikor rájuk
tör az alkotásvágy. A 90-es években találkoztak és két évig csak
mûhelymunkában dolgoztak, magáért az alkotás kedvéért. A Hírnökök sem a
hagyományos módon született, mert nem a rendezõ elképzelését valósították
meg, a mozgás és a közben születõ viszonyrendszerbõl épült föl a szituáció,
ami újabb szituációt, mozgást eredményezett. Az egyik kiinduló pont a
téglalap alakú ketrec volt, az erdélyi ballada pedig úgymond rátalált az
alkotókra. Az elõadás pedig a nézõkre. A közönség ugyanis nagy tapssal
fejezte ki tetszését szerdán este. Egyes vélemények szerint a horvát
társulat Megölt költõk társasága címû darab és a holland 60 fok c. produkció
mellett a Várszegi-trup elõadása volt az eddig látottak közül a
legszínvonalasabb. Minden eleme: a mozgás, a zene, a díszlet, a jelmez, a
fények tökéletes összhangban mûködtek. A díszlet egyben kellékként is
funkcionált, a színészek a figurájukból adódó következetes mozgása
természetesen hatott. Ha a nézõ "bele tudott lépni", értelmezni tudta
Várszegiék kódrendszerét, akkor a többféle lehetséges értelmezésben és
szimbólumrendszerben megtalálhatta saját történetét.
szó

http://www.szinhaz.hu/varszegi


2003. április 11., Kanizsa, CNESA, Mûvészetek Háza, 20h:

Szabados - Mezei Duó

Mezei Szilárd - brácsa
Szabados György - zongora
Szabad improvizatív zene és Szabados György kompozíciói


Rég várt találkozások

E fotót Budapesten készítettem tavaly nyáron Szabadosék pesti konyhájában, ahol legnagyobb örömömre szem-és fültanúja voltam, amint a zongorista zeneszerzô elôször az életben duóra invitálta Szilárdot! (Örv)

A Szabados--Mezei duó koncertje Kanizsán

             Április 11-én, pénteken 20 órai kezdettel a kanizsai Mûvészetek Házában koncertezik Szabados György és Mezei Szilárd. Ez lesz a világhírû zongorista/zeneszerzõ és az egyik legkiemelkedõbb kortárs vajdasági zeneszerzõ/brácsás elsõ közös bemutatkozása.
             Rég várt találkozások címmel hirdeti a plakát a Szabados--Mezei duó hangversenyét, hiszen egy nem mindennapi zenei élményt és eseményt ígérõ koncertrõl van szó. A világhírû magyar zongoramûvész/zeneszerzõ Szabados György elsõ ízben készít közös estet a szintén magyar zenei anyanyelvbõl indíttatott zentai Mezei Szilárd brácsással, zeneszerzõvel. Szabados a magyar népzenei gyökerû kortárs zene egyik meghatározó egyénisége. Ligeti György szerint Európa egyik legjelesebb magyar zeneköltõje, Nyugat-Európában mai Bartóknak nevezik, a Bartók--Kodály életmû szerves folytatójaként tekintenek a mûvészre. Meghatározó hatása volt és van a délvidéki kortárs zenére. Mezei Szilárd mint zeneszerzõ is megbecsült, Európában egyre ismertebb kortárs improvizatív zenei körökben, több európai és hazai díj birtokosa. Jelenleg a világhírû Nagy József Orléans-i Koreográfiai Központjának zeneszerzõje. Kiemelten fontos esemény az egy tõrõl fakadó zeneszerzõknek, az idõs mesternek és fiatalabb tanítványának közös délvidéki megjelenése, a meghatározó formát adó szerves rögtönzés méltó képviselõinek közös alkotása, amelyet több hónapos felkészülés elõzött meg.
             A belépõ 80 dinár.

Magyar Szó, 2003. április 5-6.


Csigavonalak és improvizáció

            Mezei Szilárd rögtönzése Bálint-napkor. Installációk, elõadás ihlette rajzok, festmények, performance: Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta személyes belsõ világának mitológiaképei.

             -- Két fiatal színésznõ egyszerre csak hozzányúlt a színekhez, és vonalakat, jeleket, jeleneteket rajzolt, ragasztott, varrt le a színházi tér helyett a fehér rajzlapra. A bájos rajzocskák, festménykék, miniatúrák és installációk (hisz a kiállított tárgyak, mint pl. a dobozok, a nemezcipõk is, installációs szintre emelkednek) készítõik belsõ lelki tusáit, úgymond, karaktervonásait tükrözik, mintegy mondják el a szimbólumok nyelvén. Mert szimbólumoktól hemzsegnek a képek. A lélek világának szimbólumaitól -- hangzott el többek között Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta kiállításán február 14-én az Újvidéki Színházban, Valkay Zoltán mûépítész tárlatmegnyitó szövegében. -- A csigavonal egyetemes jelképként vonul át és jelenik meg szinte minden rajzon, ábrán. A csiga mint megújulás és visszatérés idézi a végtelen mozgást és azt, hogy ebben a mozgásban fejlõdés is van... Ugyanakkor a csigavonal kétértelmû jelkép -- a kitárulkozásé és a bezárulásé. Olyan, mint a nõies õsvíz, melybõl minden ered: mindent táplál és felfal... A madárlények, madárlányok térdig vízben gázolnak. Egyikük napot szül. Körülöttük csigavonalak. Sõt bennük is. A képet egyébként ketten készítették, ezért négykezes. De nem ez az érdekes. Hanem az, ami az összes rajzról visszaint: a lények, lányok virágszerûsége és a virágszerûséggel rokon tavasziasság, a hajnalság, a szerelmesség, az élet hajnalának nevezhetõ fiatalosság, kék többlet esetében az álmodozásra hajlamosság, néha lelkiesség...

             Mezei Kinga néhány éve készült nemezmunkáit, miniatûrjeit is kiállította az idén készült alkotásai mellett. Szorcsik Krisztának viszont egy rajz kivételével, melyet 2000-ben festett (és saját bevallása szerint ez a szerencsét hozó képe), a december vége óta készült alkotásai láthatók. De közösen készült alkotásaik is vannak. A tárlat megnyitójának keretében Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta elõadásában egy performance-ot is láthatott a közönség az Újvidéki Színház kistermének elõcsarnokában. A két mûvésznõnek nem ez az elsõ közös performance-a, legutóbb Kanizsán láthatták produkciójukat. Ezúttal fehérbe öltöztek, hogy a kiállítás anyagának elõterében a színes képekkel harmonizáljanak. A fehér topot és nadrágot, mint egy-egy pont, a két pár vérpiros cipõ zárta le. A fehér öltözet, a hozzá párosuló fehér kesztyûk az installációban életre kelt bábszínházban játszottak szerepet. A tenyérnyi babák a szerelem napja szellemében Rómeó és Júlia egyik jelenetét "adták elõ". A szellemesre alakított részletet kitalált olasz nyelven játszották a képzõmûvész-színésznõk. Majd a kisterembe invitálták a közönséget, ahol kávéházi hangulat és az est harmadik "fõszereplõje", Mezei Szilárd várta az érdeklõdõket. Mezei Szilárd Solo címmel brácsán és nagybõgõn adta elõ improvizációit. Két dal erejéig a színésznõk, most énekesi mivoltukban, társultak hozzá. A Bálint-napi rendezvény a színház mûvészklubjában erre az alkalomra összeállt Mezei-Bacikin Jazz Quartette játékával zárult.

A zenészt-zeneszerzõt a fellépés után kértük, mondja el, merre jár, mit csinál. Magánbeszélgetésben nem hagyott nyugton a kíváncsiság, és meg kellett kérdeznem: édesanyja és testvére, Kinga után a hangszer mellett esetleg õ is ecsetet ragad? Talán nem haragszik meg, ha a válaszát papírra vetem. Bevallása szerint neki nincs kézügyessége, rajzolni nem tud, és marad a zenénél. Akkor maradjunk a zenénél:
             » A Solóban többek között a Szelídítésekbõl hallottunk egy szerzeményt...
             -- Pontosabban egy olyan zeneszámot, mely a darab elõtt született, és ebbe az elõadásba is belekerült. A többi pedig szabad improvizáció volt, és egy népdal, amit beleépítettem. A helyszínen születõ szabad improvizáció most jobban érdekel, mint a komponált zene. A zenészekkel is úgy dolgozok mostanában, hogy mellõzzük a kottát.
             » A képek és a performance is hatással voltak a pillanat szülte zenére?
             -- Nem meghatározóan. Tudatosan nem azt játszottam el, amit õk elõadtak. Féltem egy kicsit, hogy komolykodó lesz a zeném, mert Kriszta és Kinga játékában sokkal több humor volt. De jól fogadta a közönség. Úgy érzem, nem volt túl nagy váltás, jól passzolt azzal, amit õk csináltak.
             » Számodra mit jelent a Bálint-nap?
             -- Amerikai hóbortot utánzó jelenség. A szerelem nagyon fontos az ember életében, de ezt én nem kötném semmiféle naphoz. Az egész élet értelme a másik ember, hogy az ember megvarázsolja a másikat. Apropónak, persze, jó a Valentin-nap.
             » Arra, hogy zenéddel megvarázsold a közönséget.
             -- Nagyon fontos, hogy kialakuljon a kommunikáció a közönséggel. Most éreztem, hogy figyeltek. Régen játszottam már szólóban, és számomra is nagy kihívás volt.
             » Mit csinálsz mostanában?
             -- Szabados Györggyel készülünk egy koncertre. Április 11-én fogunk játszani Kanizsán, talán Belgrádban és újvidéken is. Komponálok, egy Zentán készülõ elõadáshoz írom a zenét. Az év közepén megyek ismét Franciaországba. Egy húsztagú zenekart alapítanék Újvidéken, de ez az anyagiaktól függ. Az motivál, hogy sok tehetséges fiatal van, akik sajnos nem játszanak sehol.
             » Van érdeklõdés az improvizatív zene iránt?
             -- Van érdeklõdés, csak a fellépési alkalom kevés. Külföldre gyakrabban hívnak, mint Újvidékre. Legfeljebb vállveregetést kapunk, de amikor konkrét dologra kerülne a sor, zárt ajtókra találunk.
             Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta tárlata hétfõig tekinthetõ meg az Újvidéki Színház kistermének elõcsarnokában, és reméljük, nem kell sokat várnunk, hogy Mezei Szilárd játékát újra halljuk.
 

Szántó Márta
Magyar Szó


 

Szilárd MEZEI
24400 Senta, Jurija Gagarina 1.
Vojvodina, Yugoslavia
+381 24 813 594
+381 64 150 74 86
+36 30 851 46 45
bakter@sksyu.net
szilardbakter@yahoo.com
http://hjem.get2net.dk/hamv.laz/MezeiSzilard.html