KereskedelmiHaboru.htmlTEXTMOSS-.0.##Y KereskedelmiHaboru.html
Figyelem! A fordítás önszorgalomból készült. Esetleges kommerciális továbbközlés esetén minden jog a szerzôjé, és/vagy az újságé. Ez esetben a fordításért járó tiszteltdíjat is kérjük befizetni a koppenhágai Hamvas Béla Klub bankszámlájára, honlapunk támogatására!

Kereskedelmi háború

"es", Information, 1. april 2003

A gazdag országokbéli MEZÔGAZDASÁGI TÁMOGATÁS a leggroteszkebb, szociálisan leginkább tönkretévô, és gazdaságilag legigazságtalanabb része a világkereskedelemnek. Az EU mezôgazdasági támogatása a legeslegroszabb. Dánia része ebben kínosan nagy. Sunyiban dupla árú vajjal hügézünk*.
De a dán politikusok többsége nyilvánvalóan nem akar tenni semmit komolyan a támogatás eltörléséért. A Mezôgazdasági tanács (Landbrugsraadet ) még kevesebbet.
Természetesen nem akarják e finom emberek nyíltan kimondani, hogy egy olyan tervgazdálkodás hívei, amely szakadékot ás Észak és Dél között, más országokbéli éhezô gyerekek rovására növeli a a dán tehenek produktumainak eladhatóságát, és tönkreteszi a fejlôdés alapjait, amiket a fejlôdô országokra szánt segélyeknek kellene beindítani.
Csak tehénkednek kezeikkel a seggük alatt, miközben szájukból ködös szóvirágok nônek ki. Némelyeket közülük még a parlamentben is hallhattuk korábban, és olvashattuk ezen újságban tegnap. A Politiken nevû napilapban pedig elolvashattuk a Mezôgazdasági tanács elnökének, Peter Gaemelke-nek vitaindítóját.

Március közepén fotóztam ezt a kocsival Koppenhágában körbevontatott demonstrációs táblát, amin az áll, hogy: "Egy EU tehén több támogatást kap [naponta ca. 15 koronát, vagyis ca. 2 dollárt], mint amibôl egy afrikai parasztnak kell megélnie családostól.

AZT AMI TÖRTÉNIK, amikor a súlyosan támogatott dán cukor alacsony áron elkél Dél-Afrikában úgy, hogy a közeli Sváziföld kiveretik a piacról, miközben szegény parasztjai, és kis cukornádfeldolgozói tömegesen tönkre mennek Peter Gaemelke nem kívánja dömpingnek nevezni. Ezt a dolgot ekszportszubszidiernek hívják, írja, és azt a reményét fejezi ki, hogy ez el fog tûnni tíz éven belül, amikoris az új WTO egyezmény érvénybe lép. A többi mezôgazdasági támogatásról azt írja P.G.: "Személyesen nem hiszek benne, hogy a támogatás valaha is teljesen eltûnne." Legalábbis nem tûnik el, amíg a politikusok nem kompenzálták a földmûvelôket kisebb adókkal, költségekkel, és kevesebb bürokráciával a "növekvô nemzetközi liberalizmusért". Egyébként meg a többlettermelés EU általi direkt exporttámogatása nem is tûnhet el, anélkül, hogy az amerikai exportkölcsönök, és az úgynevezett élelmiszersegély programok hasonló kezelésben részesülnének; - írja P.G.
Nagyon távoli kilátások. Egy szabad világpiacon a Swáziföldi család elônyhöz juthatna a kedvezô klíma, és az alacsony önköltségek révén a [dán] Lolland szigeti cukorrépateremelôkkel szemben. Gaemelkes kalendáriuma szerint erre 12-15 évet kell várniuk, amíg az EU talán felhagy avval, hogy életüket tönkretegye olcsó dömpingáruival. Ugyanez érvényes a Nyugatafrikai paradicsomtermelôkre, és más gabona, zöldség, hús és tejtermelôkre körben a világon. Ha egyáltalán lesz egy új WTO-egyezmény. Ami csak akkor lesz, ha az EU összeszedi magát és hajlik.

MA [03 04 01] lejár a követelésk és ajánlatok határideje, úgyhogy a kereskedelemrôl és fejlôdésrôl szóló WTO tárgyalások tárgya rögzíthetô lehet. A határidôt túllépték. Mint máskor. Most az optimisták azt remélik, hogy ezen bevezetô modulok legalább a mexikói Canun-ban lefektethetôk ez év szeptemberében. Az is lehet, hogy a WTO gyakorlatilag összeomlik. Mindenki kárára, mert a valóban szabad világkereskedelem mindenki érdeke, hogyha a feltételek sportszerûek. De leginkább a legkevesebb hatalommal bíró országok kárára.
A világkereskedelem ma érvényes szabályrendje az ATTAC, és sok más globalizációkritikus mozgalom céltáblája. Mindenekelôtt azért, mert a szabályok sokasága kényszerít szegényes gazdaságú országokat arra, hogy  olyan konkurensek számára nyissák meg piacaikat, amelyek sokkal erôsebb pozícióban vannak náluk, mind a befektetéseket, mind a szolgaltatásokat, ipari termékeket, gyógyszergyártást, szabadalmakat, stb tekintve.
De a nemzetközi szabályrendszer teljes összeomlása, és az erôsebbek jogának bilaterális érvényesítése még roszabb lenne ezen országok számára. Minderre erôs tendencia mutatkozik, kivált az USA-ban G.W Bush elnökké válása után.

AZ A FELHALMOZÓDOTT GYÛLÖLET aminek az amerikai és brit katonák ki vannak téve Irakban nem csak a gazdasági dominancia és kizsákmányolás eredménye. Más okai is vannak. Történelmiek, kultúrálisak, és vallásiak. De ha valaki azt hiszi, hogy ez a gyûlölet legyôzhetô egy igazságosabb világkereskedelem bevezetése nélkül, az mélyen naív.
Az iraki háború beindulása elôtt az európai országok képtelenek voltak összetartani. Egy az Észak és Dél közötti valóságos gazdasági háborús állapotok legroszabb hatásait leküzdeni hívatott új kereskedelmi egyezmény elôkészítése során az EU ha lehet még szánalmasabb szerepet játszik. Ezért az igazán szabad és fair világkereskedelem sorsa a [valódi szociális érzekenységû, szabad, civil] baloldal, a környezetvédô, és [ember és állatbarát] fejlôdéspárti mozgalmak kezében van - pedig ezek egyidejûleg természetes ellenpólusai a lassan automatikusan árukapcsolt szabadpiaci demokráciának is.
"Hová lett a szocializmus?" kérdezte kissé zavartan [a DIÉP-es képviselô] Peter Skaarup a múlt heti parlamenti vita során. Gyermekkora tervgazdálkodásról szóló tanait sehogyan sem tudta összepasszítani avval, amit a [-z 56-os] Szocialista Néppárt-tól hallott - vagy a polgári és liberális, úgynevezett felelôs pártoknak céltudatos, és anyagiakkal megtámogatott elkötelezettségtôl való vonakodásával, az élemiszerek szabadkereskedelmi áramlásával szembeni ellenállásával.

Direkte adgang til denne side::
   http://www.information.dk/Indgang/VisArtikel.dna?pArtNo=142927

Ford.: Lazarus [e jelben a fordító kiegészítései]

*hygge = lefordíthatatlan dán ellazulás


"Hvad er moralen?" - azaz: "Mi ebbôl a tanulság?" Nem hiszem, hogy sokat kellene magyarzáni. De röviden: azt hiszem nem nehéz belátni, hogy a pénzhajsza, és fôként a pénztekerészet kamtlába lóg ki e történet leple alól is. De a bárki (más) rovására való gazdagodás és jólét kívánságának gyökerei bennünk vannak, kedves-és kevésbé kedves mindannyiunkban, és hát különösen a domináns euroamerikai népségben. Lemondani pedig nagyon nem tudunk. Keresztyéni évezredek ide vagy oda. Ez a rossz hír.

A jó meg az, hogy személyesen akár azonnal elkezdhetjük megpróbálni gyakorolni az új, globális igazságosság beállításait MAGunkon. Olajos terorellenes világháború (vagy mi az ördög!?) ide vagy oda. Egyszer annak is vége lesz, de a fenti feladvány ugyanúgy nem átugorható, vagy halogatható a végtelenségig, mint például a személykibontó felnôttovábbképzés "személyesen, egyenként és kivétel nélkül" (H.B.) Csak, hogy el ne felejtse valaki!;-)

No és persze a magyarságnak most legaktuálisabban félt, és/vagy remélt EU tagsága körüli vita is kicsit más megvilágításba kerül innen nézve - remélhetôleg.

Üdv

Örv