Beretninger.htmlTEXTMOSS)zuzu; Beretninger.html

'Beretninger' om BHGIM 5-årige jubilæeumskoncert, den 22 november 2000 i Christianshavns Beboerhus.

På dansk / dánul & magyarul / på ungarsk!


Mellem det og det mulige, leve der

Ånde i punkter mellem døren, hængslet og sprækken

Gennem sprækken: Svømme i lys

Skrive i vand
 

- Tloh Nip Rep



Ezen és a lehetséges között élni

Pontokban lélek-zeni ajtó, zsanér és rés között

 Át a résen: fényben úszva

Vízbe írni
 

Per Pin -Holt


Naturlivis, skal jeg også gerne skrive lidt om koncerten på Christianshavn, den 22.november., altså min egen oplevelse, som var meget speciel, men alligevel i musikens ånd, nemlig en intuitiv oplevelse, hvor glemte sider af mig selv atter blev bevidstliggjorte:

Intuitiv musik, vejen til mit indre barn...

Jeg havde først den blandede fornøjelse, at overvære Béla Hamvas Gruppens Koncert For Intuitiv Musik,

...indtil mit indre barn kom og fortalte mig sandheden.

Først fordi, jeg som dansker intet kendte til hverken gruppen eller musikken og derfor kom med en bevidst
forventning om, at møde de særlige fragmenter af den ungarnske kultur, som invitationen til den intuitive musik
antydede. Jeg var således forberedt mentalt.

Men det eneste jeg i virkeligheden havde forberedt var min forudfattethed, min forståelse, mine normer, der
var altså kun gjort plads til Det anderledes i et omfang, der ubevidst var begrænset af tolerancen.

Min tolerancetærskel var overskredet på sekunder, den intuitive musik fra scenen var ikke bare et ukendt
land, den var anarki, den var jo et oprør mod mig selv.

Hvor var harmonierne henne., spurgte min hjerne, mens tonerne sprang som resonas mellem lokalets hvidmalede
mure, til de, født af mærkelige  partiturer, fandt sit mål og fortsat voksede i min krop, hvor var jeg ramt ?

Jeg var ramt på mine fordomme, på min opdragelse, og nu sad jeg som et såret dyr, der instinktivt leder efter
et bedre skjulested, fordi ingen skal se dets elendige forfatning.. Skulle jeg gemme mig under cafébordene ?
Kan man spille på en plasticpose., nej vel.!, hjernen blev ved, den var ikke sen til at hjælpe, den vidste bedre..,
jeg vidste altså bedre, end at finde mig i deres værk.
Musikerne, Balder, Becker, Hirtlign, Ungváry, Kovács, Lázár, Vincze, Kovács og Nah-te, spillede ufortrødent
videre, uvidne om det kaos deres melodier frembragte i mit indre. For dem eksisterede kun nuet, omend det
allerede var nedskrevet, for dem var øjeblikket det vigtigste, alverdens fortrædeligheder forsvandt. De var
som det ubekymrede barn, hvor hver ny tone er en ny opdagelse for livet, dehavde den naives intuition!

Hvor der er lyd, der er liv...!, svarede mit indre, måske har du bare glemt, hvordan det føles, at være barnlig
fornøjet, at være nysgerrig og bare sanse, at modtage en ny verden, måske har du glemt din egen intuition ?

Og pludselig var det som om, jeg også selv kunne høre harmonierne, jeg forstod at anarkien var en kærlighed,
en kærlighed til livet, den musikalske vej til friheden.

Jeg var kommet til koncerten, iklædt mit bedste tøj, men langsomt havde musikken frarøvet dets betydning og
efterladt mig hjælpeløs, nøgen, uden en indentitet.

Da den var forbi, havde jeg genfundet glemte sider i mig selv, jeg var fri af tidligere fordomme, det nye tøj
passede bedre, det kunne jeg ikke blot fornemme, jeg vidste det, jeg ved også, at jeg må høre musikken igen.

...måske siger den voksne nej. Men han bliver klogere !

Tak for en uforglemmelig aften, fra Michael Due


László B. Kovács és Jens Balder


Természetesen szívesen írok a november 22-i Christianshavn-i koncertrôl, vagyis a saját élményemrôl, ami ugyan meglehetôsen speciális volt, de mégis a zene szellemében történt, amennyiben 'intuitíve' újra tudatosodtak bennem elfeledett értékek.

Intuitív zene - avagy út a belsô gyermekhez...

Elég vegyes érzéseim voltak a Hamvas Béla Intuitív Zenecsoport hallgatása során, amíg a belsô gyermek bennem nem közölte velem az igazságot.

Mindenekelôtt azért történt ez így, mert mint dán semmit sem tudtam sem a zenefajtáról, sem a csoportról, ezért avval a meggyôzôdéssel érkeztem a koncertre, hogy a magyar kultúra valamely különös fragmentuvával fogok megismerkedni, amint ezt az invitáció sejtette velem. Amire valamiképpen fel is készültem mentálisan.

De mint kiderült, a valóságban az elôítéleteim, a normáim, és megértésem öntudatlanul is határt szabtak Az ismeretlennel való találkozásnak a toleranciaküszöbén.

És ez a küszöb néhány másodperc alatt eléretett, mert a színpadról áradó intuitív zene nem csak 'ismeretlen föld' volt, de egy velem szembeni lázadás is.

Hol a harmónia, kérdezte az eszem, miközben a hangok visszhangozva pattogtak a fehér falak között, amint a fura partitúrákból megszületvén folyamatosan növekedtek a testemben; - óh hogy el voltam találva!?

Annyira el voltam találva elôítéleteimen, és neveltetésemen keresztül, hogy mint egy sebesült állat kerestem ösztönösen menedéket, csak senki ne lássa milyen nyomorult állpotba kerültem. Bújjak talán a kávézó asztalkája alá?
Hiszen, játszhat valaki zenét egy mûanyagzacskón?! Ugye nem!? Az eszem nem késett a segítséggel, jobban tudta, mint ôk, vagyis jobban tudtam, hogy nem akarom elfogadni a mûvüket.
De a zenészek, Balder, Becker, Hirtling, Ungváry, Kovács B.L., Lázár, Vincze, Kovács K. és Nah-Te  sajnálkozás nélkül játszottak tovább, mit sem tudván arról a káoszról, amit a 'melódiáik' bennem okoztak. Az ô számukra csakis a most létezett, noha valamiképpen elôre megírva ugye, de nekik csak a pillanat létezett, és a világ minden mérge eltûnt. Mint aggodalom nélküli gyerekek, akiknek minden új hang új világot jelent. Övék volt a 'naívok' intuíciója!

Ahol hang ott élet, szólalt meg bennem 'valami', talán csak elfelejtetted, hogy milyen érzés is gyerekes örömben és kíváncsiságban érzékelni egy új világot; talán megfeledkeztél a saját intuíciódról!

És hirtelen mintha hallottam volna a harmóniákat, és megértettem, hogy a káosz maga volt a szeretet, az élet szeretete, és játékuk zenei út a szabadságba.

A legszebb ruhámba öltözve jöttem a koncertre, de a muzsika minden jelentôségétôl megfosztotta ezt is, ott hagyott csupaszon, segítség és identitás nélkül.

De amikorra vége lett, rég elfeledett sokoldalúságom bukkant fel, megszabadultam korábbi elôítéleteimtôl, az új ruha is jobban állt rajtam, és nem csak úgy éreztem, de biztosan tudtam, hogy még hallanom kell ezt a zenét.

... a bennem lévô felnôtt talán nemet fog mondani; de majd megokosodik idôvel!

Köszönet egy felejthetetlen estéért!

Michael Due Jørgensen


Det er som gruppen er hoppet i vejret med sin musikalske formåen på det sidste. Den har altid været interessant at høre på for mig, men i Christianshavns Beboerhus november 2000 var de enkelte stykker pludselig blevet meget individuelle og karakteristiske. Og herligt at flere af gruppens medlemmer komponerer stykker.

Og tænk, at man kunne have koncerten i et gennemgangslokale med bar og at ca. 40 især lokale folk forholdt sig roligt og lyttende uden at udvandre. Det havde jeg næppe selv turdet være med på. Mange har nok stiftet bekendtskab med denne musikform for første gang og på en intens måde her! Bla. lagde jeg mærke til en, der længe stod nærmest som tryllebundet ved døren uden at kunne forlade stedet. Ganske vist havde det også sin pris. I den sidste del af koncerten var det på grund af snak umuligt for mig at nyde musikken, selv om det kun var ganske få, der forstyrrede.

Ved koncerten på Nørrebro i 1997 talte Ildiko til indledning om den ungarske frihedskamp og musikken som selv-befrielse. Hvordan I og Hamvas-foreningen nærmere ser på dette, kunne være interessant at få uddybet. Jeg forestiller mig, at i den spontane impuls ser man det personlige og det politiske som to sider af samme sag. Men i Centraleuropa og Skandinavien skete der jo i tiden efter ungdomsoprøret i 1968 og frem en stærk polarisering af de to bestræbelser, og enheds-visionen gik tabt. I Litauen efter selvstændigheden var der stor interesse for improvisationsmusik, hørte jeg om i 1991, netop på grund af friheds-aspektet.

Så er det dejligt med en blandet gruppe med både professionel og amatør-deltagelse. Jeg har selv altid befundet mig godt i den slags sammenhænge. Åbenheden er rar og musik-politisk god. Den fri improvisationsmusik er en alternativ folkemusik, som en kollega har sagt.

Carl Bergstrøm Nielsen

http://hjem.get2net.dk/intuitive


A csoport nagyot ugrott zenei fejlôdését tekintve az utóbbi idôben. Mindíg elég érdekesnek találtam ôket meghallgatni, de a Christianshavn-i Közösségi házban novemberben az egyes darabok  'hirtelen'  nagyon egyénien és karkterisztikusan szólaltak meg. És pompás, hogy a csoport több tagja is komponált darabot ezúttal.

Ráadásul a koncert egy bárpultos 'átjáróházban' (a ház 'belépô-halljában') volt, és a mintegy 40, többségében helyi érdeklôdô nyugodtan  hallgatva fogadta az eseményt, még csak nem is 'menekült el' senki! Magam nem mertem volna ezt a helyzetet így felvállalni. Hiszen a legtöbben alighanem elôször ismerkedtek meg evvel a zenei formával; ráadásul egy nagyon intenzív változattal ezúttal. Többek között megfigyeltem valakit, amint hosszan álldogált az ajtó mellett, mintegy elvarázsolva, és nem tudta elhagyni a helyiséget. Persze megvolt az ára is ennek a helyzetnek. A koncert végét én például nem tudtam élvezni a beszélgetôk miatt, noha csak nagyon kevesen 'zavarogtak'.

Az 1977-es nørrebroi koncerten* a bevezetôben Ildikó a magyar szabadságharcról és a zenérôl, mint 'szabadulómûvészetrôl' is beszélt. Érdekelne közelebbrôl, és  kimélyítve, hogy miképpen is látja a csoport és a Hamvas Klub ezt a kérdést. Valahogy úgy képzelem, hogy a spontán impulzusokban a személyes és a politikai felfogás ugyanazon dolog két oldalaként mutatkozik meg. Skandináviában az 1968-as diákfelkelés után, de Középeurópában is azóta a két 'megközelítés' élesen polarizálódott, és az egységvízió eltûnt. Litvániában például az önállósodás után nagy érdeklôdés mutatkozott az intuitív zenét illetôen, éppen a szabadság-momnetum okán - hallottam még 1991-ben.

No és remek dolog egy amatôr-professzionális csoport. Jómagam mindíg jól éreztem magam ilyen összefüggésben. A nyitottság kedvezô, és zene-politikailag is jó. A szabad imprivizációs zene alternatív népzene is, amint egy kolléga mondta egyszer.

Carl Bergstrøm Nielsen

http://hjem.get2net.dk/intuitive

(Angolul!)

*[Hamvas Béla születésének 100-ik évfordulója tiszteletére!]


Béla Hamvas Klubbens opfattelse af selvbefrielse,  som ikke er officiel, men som i forskellig grad deles af de fleste medlemmer er følgende - i korthed. (Politik er et lidt mere kompliceret spørgsmål, men svaret kommer tilsidst!)

1. Béla Hamvas og "Traditionen" (østlig-vestlig visdom, kontemplations- og meditationspraksis, folkeeventyr,
nyere helhedsoplevelser, etc.) lærer os, at "helheden (Altet) er aktuelt for enhver, til enhver tid og overalt." (frit efter B.H.)

2. At opleve DET kræver imidlertid - nu om dage? - næsten en helt usædvanlig kreativ åbenhed. Den gode nyhed er, at disse intuitive evner, den skabende kraft kan åbnes, og opøves!

3. Først og fremmest via selvbefrielsesøvelser, fra intuitiv tegning-maling-formning, via intuitiv musik og samtale, til kreativ dans og 'indvielses'(*)-drama.

4. Vi har skam udarbejdet, systematiseret og praktiseret det, som et helt voksenpædagogisk udformet kursusforløb. Bygget på de danske folkehøjskole-erfaringer, samt kunstneriske grundøvelser (rigeligt prøvet og udarbejdet bla. i Det Ungarske National Galeri's kunst-undervisnings studie - GYIK), også bygget på B.H. Klubbens ti årige samtalekreds-oplevelser ("Horisont kreds"), og på erfaringer med vores intuitive musikgruppe selvfølgelig.

En aktuelt dansk daghøjskole-variation(**) af emnet findes på vores hjemmeside: Teaterprojekt Annoncen.

Der var 4 voksenundervisnings-folkehøjskole 'indvielses-kurser' som vi introducerede i Ungarn i de sidste år, der viste sig meget virkingsfulde. Vi har arbejdet med kvinder og mænd, unge og gamle, studenter, arbejdsløse og akademikere, med specialarbejdere, og chauffører som var sigøjner og flere ungarske landsbyborgmestre (sammen! - på den bedste danske folkehøjskole maner). Tænk at de fleste har aldrig prøvet 'kunst' selv før, - og metoden virkede! På stedet i hvertfald. Men man skal jo rejse hjem fra de danske folkehøjskoler også - ik'?!

Det her punkt er problematisk alligevel - det politiske. De fleste ville jo gerne drage nogle konsekvenser af sine oplevelser, især af de med "helhedens-altets" karakter. Men, men men... Som en af vore "e-mail samtalepartnere" fra Ungarn formulerede det for nylig: "Ingen magthavere er interesserede, fuldstændigt vågne, opmærksomme og frie mennesker." (Og han er en af den gamle 'socialisiske' garde! - dog forretningsmand i dag). Og han har ret - desværre! Man skal bare kigge rundt i verden. Mest sørgeligt selvfølgelig, at de fleste borgere er bange for at åbne sig - overalt. (Men det var da ikke dem som pressede mig til eksil dengang!)

Altså: Vi kan også undervise i selvbefrielses kunst, men vi kan jo slet ikke garantere at det vil følge til nogen større personlig nydelse og glæde - på markedet i hvertfald. Eller mere politisk formuleret: Vi svømmer jo næsten (?) lige mod den "frit marked-profit-dirigerede demo(no)kratiske" strøm når vi åbner os, og prøver at bygge nogle rigtige medmenneskelige relationer, parforhold, enda et nyt samfund op på vores 'helheds-oplevelser'. Hm?!

Jeg vil meget gerne også læse de andres mening om spørgsmålet!

Med de mest befriende hilsener

Er-Vin

(*) "Indvielse" er et ord, som lyder højtideligt og som i sammenhængen giver indtryk af noget esoterisk - måske er det tilsigtet?" - spurgte Carl. Svaret er JA, selvom det er slet ikke noget 'hokus-pokus new-age esoterisme'. Men det skal først og fremmest opleves (ligesom var det sådan med de 'originale' indvielser!). Der er tale om en slags indvielse i hinanden's verdensopfattelse, eller aktuelle 'grundståsted' (B.H.'s ord) på det mest dybere-højere plan der kan opnås med 'kunstneriske' middel. Kun deltagernes 'fantasi' sætter grænser (ligesom i livet - búúuu!).

(**) Da vi grundlagde vores forening var det også meningen at vi om muligt ville åbne en lille ungarsk-dansk daghøjskole engang. (Hvis det slet ikke lykkes til os at grundlægge en Béla Hamvas Højskole i Ungarn!) Og vi var tæt på det, da  vi havde ca. 100 medlemmer og flotte lokaler på Østerbro. (Galeri Gefion-Hamvas, trykkey i kælderen, mm.) Men, men, men... Ingen ved precis hvad der er sket, men der var stor politisk modstand lige fra det ungarske bagland (de gamle kommunister var tilbage ved magten!) ind til foreningens "demo(no)kratiske" skeptikere, bangerøve, og dem, som ved altid alting bedre i stedet for de dumme andre. Og dem er jo altid er i 'flertal'...
Nu har vi en håndfuld medlemmer, intet lokale, og ikke noget stor chance for at grundlægge en folke- eller daghøjskole, men vi har slet ikke opgivet vores drømme!

"Alle rettigheder & pligter forbeholdes!"

Ha-ha-ha :-)


A Hamvas Béla Klub tagjai - különbözô mértékben ugyan, de - nagyjából egyezô felfogása a 'szabadulómûvészetet' illetôen, röviden. (A politika egy kicsit komplikáltabb kérdés, de ez ügyben is jön valami a végén.)

1. Hamvas Béla, és a Tradíció (keleti-nyugati bölcselet, kontemplációs és meditációs prakszis, a népmesék, a legújabb kori teljesség és Egy-ség élmények, etc.) arra tanítanak, hogy "a mindenség mindíg, mindenhol, mindenkinek aktuális" (szabadon H.B. nyomán)

2. EZT átélni ugyan - mainapság? - teljesen szokatlan teremtô nyitottságot követel. A jó hír az, hogy ezen intuitív készségek, teremtô erôk megnyithatók, és begyakorolhatók.

3. Elsôsorban szabadulómûvészeti gyakorlatokkal, az intuitív rajzolás-festés-formálástól, az intuitív zenén és dialógusokon át a kreatív táncig és 'beavatási'*-drámáig.

4. Mi bizony kidolgoztuk, rendszerbe szedtük, és ki is próbáltuk mindezt, mint egy teljesértékûen megformált felnôttoktatási alaptanfolyamot. A dán népfôiskolai hagyományokra, a - többek között - A Magyar Nemzeti Galéria GYIK mûhelyében kikísérletezett mûvészeti alapgyakorlatokra, no és a Klub tíz éves Látókör élményeire, valamint az intuitív zenecsoport által szerzett tapasztalatkra is építve.

Egy aktuális 'dán napi-népfôiskolai'** változat a honlapon: a 'HIRDETÈS'színházi program.

Az utóbbi években 4 felnôttoktatási-népfôiskolai 'beavatási tanfolyamot' sikerült összehoznunk** Magyarországon, amelyek nagyon is mûködôképesnek bizonyultak. 'Dolgoztunk' nôkkel és férfiakkal, fiatalokkal és öregekkel, gimnazistákkal, egyetemi tanárokkal, és munkanélküliekkel, cigány sofôrökkel, falugondnokokkal, és falusi polgármesterekkel (együtt! - a legjobb dán népfôiskolai hagyományok szellemében). A legtöbben soha nem próbálkoztak 'mûvészettel' korábban, és a módszer mégis mûködött! A helyszínen legalábbis. Dehát a dán népfôiskoláról is haza kell egyszer utazni ugyebár!?

Ez a pont azonban problematikus mégis - 'politikailag'. A legtöbben szeretnének valami következtetésre jutni az élményeik nyomán, kivált a 'mindenségeseket' illetôen ugye. Csakhogy... Amint egy internetes beszélgetô patnerünk fogalmazta nemrégen***: "Semmilyen hatalom nem érdekelt igazán felébredt, figyelmes és szabad emberek képzésében." (És az illetô a régi 'szocialista' gárda tagja volt! - noha persze üzletember manapság). És igaza van - sajnos. Csak körül kell nézni a világban. De ennél is szomorúbb természetesen, hogy a legtöbb 'polgár' egyszerûen fél megnyílni - amerre a szem ellát különben. (Igaz, hogy nem ômiattuk emigráltam annak idején, hanem 'értük' - ha már!)

Vagyis: Tanítható ugyan a szabadulómûvészet, de nem garantálhatunk senkinek sem nagyobb személyes élvezetet és örömet mégsem - már ami a piacot illeti. Vagy egy kicsit politikusabban fogalmazva: Úgyszólván pontosan a szabad-piac-profithajsza dirigálta dèmo(no)krácia áralmata ellenében kell úsznunk, hogyha kinyílunk egymás felé, igazi emberi és pátkapcsolatokra törekszünk, netán egy új, a mindenség-élményeinkre épülô igazi társ-adalmat szeretnénk. Hm?!

Nagyon szeretném olvasni mások véleményét is e kérdésben!

A lehetô legmegszabadítóbb üdvözletekkel!

'Van-Bor' (Er-Vin)


* "A 'beavatás' fogalma egy kissé ünnepélyes, és a felmerült összefüggésben valahogyan ezoterikusan is hat - de talán ez volt a szándék?" - kérdezte Carl. A válasz IGEN, noha semmi 'new-age ezotérikus hókusz-pókuszról' nincsen szó. De hát mindenképpen meg kell élni, ahhoz, hogy... Egyfajta egy-más világfelfogásába, vagyis aktuális 'alapállásába' (H.B. szava) való beavatásról beszélhetünk különben, a 'müvészi eszközökkel' éppen elérhetô legmélyebb-magasabb szinten. Csakis a résztvevôk fantáziája szab-hat határt (éppen mint az életben különben; búúuu)!

** A Klub megalapítása óta fel-felmerült a gondolat, hogy alapítunk egy kis magyar-dán napi-népfôiskolát. (Mindenesetre, ha teljesen lehetetlennek mutatkozik egy Hamvas Béla Népfôiskola alapítása otthon!) És elég közel kerültünk a dologhoz akkor, amikor mintegy 100 tagunk volt és remek helyiségeink Østerbro-n. (Galéria, könyvtár, nyomda a pincében; stb.) Csakhogy... Senki nem tudja pontosan mi történt, de hogy nagy politikai ellenállás volt a magyarországi erôktôl (a 'kommunisták' visszakapták a hatalmat!) a klub 'dèmo(no)kratikus' szkeptikusain, és a gyávákon  keresztül a mindíg mindenki helyett mindent jobban tudó 'vezéregyéniségekig' - az biztos. No és ezek azután mindíg többségben vannak valahogy...
Ma egy maroknyi tagunk van csak, és nem nagy esélyünk egy napi, avagy igazi népfôiskolát alapítani, de egyáltalán nem adtuk föl az álmainkat!

"Minden jog & kötelesség fentartva!"

Ha, ha, ha :-)

*** A Csontváry Szellemi Csontkovácsmûhely régebbi anyagaiban.


Til den vilde filosofiske debat: Jeg spekulerer på, om den opfattelse at  "Ingen magthavere er interesserede, fuldstændigt vågne, opmærksomme og frie mennesker" mon ikke er en projektion og en grov forenkling af virkeligheden. Udslag af en menneskelig tilbøjelighed til at dele op i sort og hvidt. Fordi nogle har indflydelse og det har konsekvenser for andre, behøver det jo ikke bero på en mangel på opmærksomhed og interesse. Og jeg synes konsekvensen af at afvise ethvert engagement i samfundets organisation må være nihilisme. Det er ikke rimeligt at sige, at kan den store utopi ikke virkeliggøres, kan det også være lige meget. Igen det med at forenkle til sort og hvidt - og undvige psykologisk, idet man bevarer drømmen ren og uplettet af virkeligheden. Men engagementet i pædagogisk virksomhed er da i høj grad et engagement i den brogede virkelighed også! Indrømmet, at finde en rigtig god samfundsorden, eller bare at få demokratiet til at fungere, er slet ikke så ligetil. Der er tit tale om skrøbelige balancer.

mange hilsner!

Carl


A vad filozófiai vitához: Azon spekulálok, hogy a "Semmilyen hatalom nem érdekelt igazán felébredt, figyelmes és szabad emberek képzésében." kijelentés vajjon nem egy  áthárítás, és a valóság durva leegyszerûsítése-é? Amely csak a valóságot fekete-fehérben szemlélgetô emberi hajlamot mutatja? Azért mert valakiknek befolyásuk van mások sorsára, ez nem feltétlenül általános érdektelenségre és figyelmetlenségre utal. Azt gondolom viszont, hogy a társadalom szervezôdésében való részvétel bárminemû elutasítása nihilizmushoz vezet. Nem megengedett azt mondani, hogyha a nagy utópia nem valósítható meg, akkor mindegy mi történik. Megint a fekete-fehér leegyszerûsítés - és pszichológiai kitérô, amint az ember megvédi a folttalan valóságról szóló álmát. Persze egy 'pedagógiai üzem' a tarka valóságban való magas fokú lelkes részvételt jelenti mégiscsak. Bevallva, hogy egy igazi jó társdalmi rendet feltalálni, vagy akárcsak a demokráciát mûködtetni nem éppen egyszerû dolog. Gyakran nagyon is ingatag egyensúlyi helyzetekrôl van szó.

üdvözletekkel!

Carl



Sv: Beretninger +
Date: Fri, 8 Dec 2000 17:07:03 +0100
From: "Carl Bergstroem-Nielsen (DK)" <cbn.intuitive@get2net.dk>
To: <hamv.laz@get2net.dk>

Hej Ervin,
ja så ser vi om der sker mere! Mine videre indlæg var egentlig ikke tænkt til offentliggørelse, men når du bringer dem, er det vel fordi du syns, det er i orden, og så er det nok iorden. Det er måske netop i B.H.s ånd ;-). Det med at indvielsen foregår i hinandens tanker mv. lyder interessant og ligner jo det, der sker i intuitiv musik mv.

hilsner!
Carl


Igen, akkor majd meglátjuk történik-e még valami. A legutóbbi hozzászólásomat nem gondoltam éppen közzéteendônek, de most, hogy feltetted, nyilván azért, mert azt gondoltad ez így van rendjén, tehát valószínûleg rendjén is van. Talán éppen H.B. szellemében ;-) Az, hogy a beavatás egymás képzeletében, gondolataiban történik érdekesen hangzik, és hát ahhoz hasonlít ugye, ami az intuitív zene során is történik.

Üdv!
Carl


Oversæt./Ford.: Lazarus


Vi vil meget gerne også læse de andres mening!

Nagyon szívesen látnánk további hozzászólásokat érdeklôdô olvasóinktól (is)!


Ny, New, Új CD & Projekttilbud i Tryllehaven!